A termékenyebbek hajlamosabbak a szívkoszorúér-meszesedésre

Egy, a University of Melbourne genetikusai vezetésével dolgozó nemzetközi kutatócsapat kimutatta, hogy a koronáriák meszesedésének (CAD) hátterében álló genetikai variációk összetett hatást gyakorolnak a reprodukcióra is, és nagyobb gyermekszámot eredményeznek. Az eredmény választ szolgáltat arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy a világszerte vezető haláloknak számító CAD genetikai meghatározói nem szelektálódtak ki az evolúció során. 2015-ös adatok szerint a CAD világszerte 110 millió embert érint, és évente 8,9 millió halálesetet okoz.

Mint a tanulmány vezető szerzője, Sean Byars elmondja, bár a CAD-ra gyakran modern betegségként gondolunk, az érelmeszesedés jeleit egyiptomi múmiákban is felfedezték, azaz a hátterében álló genetikai tényezők évezredek óta öröklődnek az emberi genomban. Azonban eddig nem tudtuk, mi lehet az oka, hogy a természetes szelekció nem távolította el őket génállományunkból.

A kutatók az 1000 Genom Projekt és a Nemzetközi HapMap3 Projekt adatbázisainak, továbbá a Framingham Heart Study reprodukcióval kapcsolatos adatainak felhasználásával azonosították a CAD hátterében lévő genetikai variációkat, és kimutatták, hogy ugyanezek a genetikai variációk számos útvonalon hozzájárulnak a nagyobb férfi és női termékenységhez (befolyásolják a herék, a petefészkek és az endometrium működését is), az élet során korábban jelentkező reprodukciós siker pedig kompenzálja a későbbi életkorban kialakuló betegség szelekciós hatását.

A munka során a kutatók 12 afrikai, európai és kelet-ázsiai populáció 56 genetikai régióját elemezték, és általuk kifejlesztett statisztikai eszközökkel mérték, hogy a CAD-dal összefüggő géneket milyen szelekciós nyomás érte a közelmúltban… Ennek során az is kiderült, hogy a különböző populációk esetében eltérő a CAD-géneket érő szelekciós nyomás, így az is valószínű, hogy a populációk különbözően reagálhatnak ugyanazon szívbetegség-megelőző stratégiákra.

A genetikusok arra is felhívják a figyelmet, hogy a gének hatása igen bonyolult, ezért pl. a CRISPR-hez hasonló, új géneditáló eszközökkel is nagyon óvatosan kell bánni, hiszen olyan szándékolatlan hatásokat is előidézhetünk, amikre csak több évtized elteltével derül fény. 

*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta