Jókai A kőszívű ember fiai regényének legalább a címére legtöbbünk emlékszik kötelező olvasmányaiból. Az már nyilván kevesebb ember memóriájában maradt meg, hogy a címszereplő nemcsak szimbolikusan volt „kőszívű”, hanem egy ma is gyakori súlyos betegségben, szívkoszorúér-meszesedésben szenvedett. Ez a kórkép ma is sok millió ember halálát okozza világszerte, s mint a medicalonline.hu cikkéből kiderül, genetikai háttere sok közös vonást mutat az emberi termékenységért felelős génvariációkkal.
Egy, a University of Melbourne genetikusai vezetésével dolgozó nemzetközi kutatócsapat kimutatta, hogy a koronáriák meszesedésének (CAD) hátterében álló genetikai variációk összetett hatást gyakorolnak a reprodukcióra is, és nagyobb gyermekszámot eredményeznek. Az eredmény választ szolgáltat arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy a világszerte vezető haláloknak számító CAD genetikai meghatározói nem szelektálódtak ki az evolúció során. 2015-ös adatok szerint a CAD világszerte 110 millió embert érint, és évente 8,9 millió halálesetet okoz.
Mint a tanulmány vezető szerzője, Sean Byars elmondja, bár a CAD-ra gyakran modern betegségként gondolunk, az érelmeszesedés jeleit egyiptomi múmiákban is felfedezték, azaz a hátterében álló genetikai tényezők évezredek óta öröklődnek az emberi genomban. Azonban eddig nem tudtuk, mi lehet az oka, hogy a természetes szelekció nem távolította el őket génállományunkból.
A kutatók az 1000 Genom Projekt és a Nemzetközi HapMap3 Projekt adatbázisainak, továbbá a Framingham Heart Study reprodukcióval kapcsolatos adatainak felhasználásával azonosították a CAD hátterében lévő genetikai variációkat, és kimutatták, hogy ugyanezek a genetikai variációk számos útvonalon hozzájárulnak a nagyobb férfi és női termékenységhez (befolyásolják a herék, a petefészkek és az endometrium működését is), az élet során korábban jelentkező reprodukciós siker pedig kompenzálja a későbbi életkorban kialakuló betegség szelekciós hatását.
A munka során a kutatók 12 afrikai, európai és kelet-ázsiai populáció 56 genetikai régióját elemezték, és általuk kifejlesztett statisztikai eszközökkel mérték, hogy a CAD-dal összefüggő géneket milyen szelekciós nyomás érte a közelmúltban… Ennek során az is kiderült, hogy a különböző populációk esetében eltérő a CAD-géneket érő szelekciós nyomás, így az is valószínű, hogy a populációk különbözően reagálhatnak ugyanazon szívbetegség-megelőző stratégiákra.
A genetikusok arra is felhívják a figyelmet, hogy a gének hatása igen bonyolult, ezért pl. a CRISPR-hez hasonló, új géneditáló eszközökkel is nagyon óvatosan kell bánni, hiszen olyan szándékolatlan hatásokat is előidézhetünk, amikre csak több évtized elteltével derül fény.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Elménk egészsége sokáig elsősorban genetikai adottság, mentális terhelés és életkor kérdésének tűnt. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy az agy egészsége szempontjából a rostbevitel és a mikrobiom állapota legalább ilyen fontos szerepet játszik, sőt ezen múlik memóriánk fenntartása-, de a depresszió és az alvás minősége is.
Egészséges ételek: hét alapanyag, amit érdemes minél többször fogyasztanunk.
Minél több valós, orvos által megerősített információnk van a testünkről és az egyes betegségekről vagy sérülésekről, annál könnyebben értjük meg nemcsak a saját helyzetünket, de az egészségügyi személyzetet is.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
A szlovák miniszterelnök szerint nem lehet kivételezni Kijevvel.
Az írónő Facebook-bejegyzésében reagált a vádakra.
