Jókai A kőszívű ember fiai regényének legalább a címére legtöbbünk emlékszik kötelező olvasmányaiból. Az már nyilván kevesebb ember memóriájában maradt meg, hogy a címszereplő nemcsak szimbolikusan volt „kőszívű”, hanem egy ma is gyakori súlyos betegségben, szívkoszorúér-meszesedésben szenvedett. Ez a kórkép ma is sok millió ember halálát okozza világszerte, s mint a medicalonline.hu cikkéből kiderül, genetikai háttere sok közös vonást mutat az emberi termékenységért felelős génvariációkkal.
Egy, a University of Melbourne genetikusai vezetésével dolgozó nemzetközi kutatócsapat kimutatta, hogy a koronáriák meszesedésének (CAD) hátterében álló genetikai variációk összetett hatást gyakorolnak a reprodukcióra is, és nagyobb gyermekszámot eredményeznek. Az eredmény választ szolgáltat arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy a világszerte vezető haláloknak számító CAD genetikai meghatározói nem szelektálódtak ki az evolúció során. 2015-ös adatok szerint a CAD világszerte 110 millió embert érint, és évente 8,9 millió halálesetet okoz.
Mint a tanulmány vezető szerzője, Sean Byars elmondja, bár a CAD-ra gyakran modern betegségként gondolunk, az érelmeszesedés jeleit egyiptomi múmiákban is felfedezték, azaz a hátterében álló genetikai tényezők évezredek óta öröklődnek az emberi genomban. Azonban eddig nem tudtuk, mi lehet az oka, hogy a természetes szelekció nem távolította el őket génállományunkból.
A kutatók az 1000 Genom Projekt és a Nemzetközi HapMap3 Projekt adatbázisainak, továbbá a Framingham Heart Study reprodukcióval kapcsolatos adatainak felhasználásával azonosították a CAD hátterében lévő genetikai variációkat, és kimutatták, hogy ugyanezek a genetikai variációk számos útvonalon hozzájárulnak a nagyobb férfi és női termékenységhez (befolyásolják a herék, a petefészkek és az endometrium működését is), az élet során korábban jelentkező reprodukciós siker pedig kompenzálja a későbbi életkorban kialakuló betegség szelekciós hatását.
A munka során a kutatók 12 afrikai, európai és kelet-ázsiai populáció 56 genetikai régióját elemezték, és általuk kifejlesztett statisztikai eszközökkel mérték, hogy a CAD-dal összefüggő géneket milyen szelekciós nyomás érte a közelmúltban… Ennek során az is kiderült, hogy a különböző populációk esetében eltérő a CAD-géneket érő szelekciós nyomás, így az is valószínű, hogy a populációk különbözően reagálhatnak ugyanazon szívbetegség-megelőző stratégiákra.
A genetikusok arra is felhívják a figyelmet, hogy a gének hatása igen bonyolult, ezért pl. a CRISPR-hez hasonló, új géneditáló eszközökkel is nagyon óvatosan kell bánni, hiszen olyan szándékolatlan hatásokat is előidézhetünk, amikre csak több évtized elteltével derül fény.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Rákkeltő anyagok – kiderült, melyik három összetevő a legveszélyesebb az élelmiszerekben.
A bélflóra kutatása az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kapott, és Dr. Schwab szerint ez nem véletlen.
Hát például az, hogy a nyáron nem gondoltam semmi rosszra.
Az emberi génszerkesztés hatalmas lehetőségeket kínál a betegségek megelőzésére, ám az emberek véleménye megoszlik, különösen, ha a fizikai jellemzők, mint például a szemszín vagy az intelligencia módosításáról van szó.
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
Az autósok ráadásul számos helyen nyári gumival indultak el.
