A mai fiatal és kevésbé fiatal felnőttek millióinak mindennapjai telnek az okoseszközök bűvöletében. Az élet egyre több területén érezzük nélkülözhetetlennek ezek használatát, sokan már egészen kicsi gyerekek kezébe is adják, s büszkék arra, hogy a pici milyen ügyesen kezeli ezeket.Ugyanakkor, mint arról az inforadio.hu is beszámol, ezzel a gyerekek szociális- és személyiségfejlődésében is komoly károkat okoznak, akár autizmusra emlékeztető tünetegyüttest előidézve.
A vészharangot egy, a gyermekek védelmére szakosodott, elsősorban Párizs környéki óvodákban dolgozó orvosnő kongatta meg, aki saját tapasztalata alapján azt állítja, körzetében az elmúlt öt évben hatszorosára nőtt azoknak a két-három éves gyermekeknek a száma, akiken komoly viselkedés– vagy figyelemzavar mutatkozik az óvodákban és iskolákban, esetleg jelentős beilleszkedési problémákkal küzdenek.
Anne-Lise Ducanda az egyes esetek összehasonlítását követően jutott arra a következtetésre, hogy ezeket a zavarokat a képernyők túlzott használata okozza. Az általa megvizsgált gyermekek napi hat órát is eltöltenek egy-egy tablet vagy okostelefon előtt, és van olyan csemete, aki nem képes ugyan sem beszélni, sem néhány játékkockát egymásra rakni, de tabletjére le tudja tölteni az aktuális videójátékot.
A helyzet súlyosságának illusztrálására Anne-Lise Ducanda egy kisfiú esetét mesélte el, aki 18 hónapos korában kapta ajándékba az első tabletjét, és aki egy idő után e kütyü nélkül otthon sem enni, sem elaludni nem volt hajlandó.
A szülők eleinte még büszkék is voltak csemetéjükre, hiszen az általa nézett videóknak köszönhetően néhány angol szót is megtanult, a helyzet azonban gyökeresen megváltozott, amikor másfél évvel később iskolába ment.
A tanítók szerint a három éves kisfiú teljesen aszociálisan viselkedett, nem válaszolt a neki föltett kérdésekre, gyakran üresen bámult maga elé, képtelen volt egy helyben maradni és semmilyen tevékenységben sem volt hajlandó részt venni. Más gyermekeknél gyakori dühkitörésekről számolnak be a pedagógusok, egy logopédus pedig azt állítja, egyre több olyan hároméves, rendszeresen tabletező gyermekkel találkozik, akiknek a szókincse elképesztően kicsi, olykor alig tizenöt szóból áll.
Új „cumi"
Anne-Lise Ducanda szerint a tabletek és az okostelefonok újfajta „cumikként” működnek, amelyekkel a gyermekek csendben maradnak, nem zavarják a felnőtteket, ám ez a jelenség passzív, megfogalmazása szerint „képernyő-gyermekeket” eredményez. Az orvosnő szerint a túlzott képernyőzés autista típusú magatartásokhoz vezet, és ezt az orvosok egyre gyakrabban tekintik valóságos autizmusnak.
Az egyre szélesebb rétegeket érintő jelenség miatt aggódó szakértők, pedagógusok nemrég aláírásgyűjtésbe kezdtek, el akarják érni ugyanis, hogy Emanuel Macron újonnan megválasztott államfő indítson országos figyelemfelkeltő kampányt az ügyben.
A probléma kapcsán többen egy, néhány éve az amerikai sajtóban megjelent és a francia média által is felkapott cikkre emlékeztetnek. Ebből a nagyközönség megtudhatta, hogy az amerikai Szilícium-völgy legsikeresebb cégeinek vezetői vasszigorral tiltják el gyermekeiket a tabletek, az okostelefonok, és általában mindenféle képernyő használatától, és előszeretettel járatják őket alternatív, például Waldorf iskolákba.
Hogy miért? A Google, az Apple, a Twitter, a Yahoo vagy az E-Bay vezetői, fejlesztői, mérnökei tapasztalatból tudják: e masinák használata károsítja a gyermekek kreativitását, gyengíti összpontosításukat és akadályozza őket a társas érintkezésben.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.
A következmény: félreértett terápiák, indokolatlan sürgősségi megjelenések, elmaradó szűrővizsgálatok, felesleges körök az ellátórendszerben. Kőnig Róbert írása.
Az amerikai elnök egy interjúban reagált az egészségéről szóló hírekre.
A Vizit legújabb adásában Szalai Laura és Dr. Kőnig Róbert a mentális egészség fontosságára hívják fel a figyelmet. Az ünnepi időszak túlzó elvárásai, a tökéletesség kényszere és a mindennapi nyomás komoly lelki terhet róhat ránk – a szakértők szerint azonban a jelen megélése, a segítségkérés és a tudatos odafigyelés lehet a kiút.
A Vekker legújabb adásában, Húsvéthétfőn egy rendhagyó, lélekemelő beszélgetéssel várja Önöket Gyürky Enikő, vendégével Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel. Az ünnep kapcsán a kiengesztelődés fontosságáról és a mindannyiunkban ott rejlő békéről mesél Csaba testvér, aki szerint a szeretet a legfőbb világformáló erő.
Az embereket nem lehet átverni, mindenki tudta jól, hogy a végén összefutnak majd, mint tej a platnin.
