Végképp embertelenné vált a toborzás Ukrajnában: gázt engedtek egy autóban ülő férfira
Saját honfitársaikat küldik minden eszközzel a halálba az ukrán toborzók. Gyomorforgató jelenetek.
Huszt, Técső, Visk, Hosszúmező és Máramarossziget – az öt egykori, ma Ukrajnához és Romániához tartozó koronaváros tartott találkozót immár kilencedik alkalommal Visken. Grezsa István kormánybiztos a találkozón hangsúlyozta: egyre több gyereket íratnak be errefelé magyar iskolába, így van remény, hogy megmarad a magyarság.
Öt egykori, jelenleg Ukrajnához és Romániához tartozó máramarosi koronaváros, Huszt, Técső, Visk, Hosszúmező és Máramarossziget találkozóját szervezték meg kilencedik alkalommal vasárnap a kárpátaljai Visken, ahol koszorúzást, ökumenikus istentiszteletet és kulturális programokat tartottak.
A viski református templomban Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: ma erős hitre van szükség, mert nagy perspektívátlansággal, kilátástalansággal és szegénységgel küzd Kárpátalja, különösen a Felső-Tisza vidéke és a Máramarosi-medencébe szorult, az asszimiláció által is veszélyeztetett magyarság.
A politikus emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években felcsillant a remény, mert megmozdult a Felső-Tisza vidékének szórványmagyarsága, egyre több gyereket íratnak be magyar óvodába és magyar iskolába, működik a magyar iskolarendszer. Magyarország kormánya elkötelezte magát, hogy felépíti, megőrzi és megszervezi a magyar jövőt a Felső-Tisza-vidéken, ha ebben a helyi magyarság partner lesz – jelentette ki Grezsa István.
A kormánybiztos kifejtette, hogy a koronavárosok találkozója egy csaknem 700 esztendővel ezelőtti történelmi eseményre épül: Károly Róbert király 1329-ben emelte koronavárosi rangra a sókitermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó öt települést. Hozzátette: a rendezvény azonban nem a múltról szól, hanem a jövőbe mutat. Trianon 100. évfordulójához közel különös jelentősége van annak, hogy ez a találkozó a határokat figyelmen kívül hagyva összefogja a két országba szakadt máramarosi koronavárosok magyarságát – emelte ki Grezsa.
„Túl kell lépnünk a mérhetetlen veszteség okozta feldolgozhatatlan fájdalmunkon, inkább merítsünk reményt és erőt abból az elpusztíthatatlan élni akarásból, amely mindig is jellemzett bennünket, magyarokat történelmünk folyamán, hiszen túléltük a tatárt, a törököt, a Habsburgokat és a szovjetet; itt vagyunk, zsúfolásig megtöltjük a viski református templomot” – fogalmazott.
A szeretet fontosságáról szólva a kormánybiztos a család szerepét hangsúlyozta, ehhez szorosan kapcsolódik a szülőföld és nemzetünk szeretete, amely a családon belüli szeretettel együtt a szülőföldön való megmaradás záloga – mondta.
A koronavárosok egész napos találkozóját kulturális programok, kirakodóvásár és gyerekek számára szervezett kézműves foglalkozások színesítik.
Az egykori Máramaros megye, melynek központja Máramarossziget, a trianoni békediktátum következtében félig Romániához, félig pedig Csehszlovákiához került, utóbbi, északi része később a Szovjetunió, majd Ukrajna része lett.
(MTI)