A politikus emlékeztetett arra, hogy az utóbbi években felcsillant a remény, mert megmozdult a Felső-Tisza vidékének szórványmagyarsága, egyre több gyereket íratnak be magyar óvodába és magyar iskolába, működik a magyar iskolarendszer. Magyarország kormánya elkötelezte magát, hogy felépíti, megőrzi és megszervezi a magyar jövőt a Felső-Tisza-vidéken, ha ebben a helyi magyarság partner lesz – jelentette ki Grezsa István.
A kormánybiztos kifejtette, hogy a koronavárosok találkozója egy csaknem 700 esztendővel ezelőtti történelmi eseményre épül: Károly Róbert király 1329-ben emelte koronavárosi rangra a sókitermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó öt települést. Hozzátette: a rendezvény azonban nem a múltról szól, hanem a jövőbe mutat. Trianon 100. évfordulójához közel különös jelentősége van annak, hogy ez a találkozó a határokat figyelmen kívül hagyva összefogja a két országba szakadt máramarosi koronavárosok magyarságát – emelte ki Grezsa.
„Túl kell lépnünk a mérhetetlen veszteség okozta feldolgozhatatlan fájdalmunkon, inkább merítsünk reményt és erőt abból az elpusztíthatatlan élni akarásból, amely mindig is jellemzett bennünket, magyarokat történelmünk folyamán, hiszen túléltük a tatárt, a törököt, a Habsburgokat és a szovjetet; itt vagyunk, zsúfolásig megtöltjük a viski református templomot” – fogalmazott.