Világszerte egyre nagyobb gondot okoz az egészséges ivóvíz hiánya. Hazánk ugyan szerencsés helyzetben van ezzel kapcsolatban, de nálunk is probléma az antibiotikum maradványok megjelenése a vízben. Az Inforádió információja szerint viszont az MTA egyik kutatóközpontjának munkatársai most megtalálták azt a módszert, amellyel kiszűrhetőek ezek a maradványok.
„Rengeteg gyógyszert szedünk, aminek egy része a kiválasztás során a vizelettel távozik a szervezetünkből. A szennyvízbe kerülnek, ahol komoly problémát jelentenek, hiszen a szennyvíztelepek a hagyományos technológiákkal nem tudják ezeket a szennyezéseket eliminálni.
Így visszakerülhetnek az ivóvizeinkbe, amivel saját magunkat és a környezetünket is mérgezzük” – ismertette a problémát Szabó László, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Energia- és Környezetbiztonsági Intézet Sugárkémiai Laboratóriumának tudományos munkatársa..
Elmondta, hogy az antibiotikum-maradványok a szennyvizekben azért veszélyesek, mert elősegítik az antibiotikum-rezisztens törzsek kialakulását, így ha gyógyszert kell szednünk, az nem lesz olyan hatékony a baktériumokkal szemben. Az antibiotikum-maradványok egy része egy bizonyos hatásfokig kiszűrhető, ám az is komoly problémát jelent, ha nagyon alacsony koncentrációban marad az ivóvízben – tette hozzá a kutató.
„Ionizáló sugárzással próbáljuk ezeket a szerves szennyezőket eltávolítani, aminek során a vízből olyan reaktív ágenseket készítünk, amelyek képesek lebontani a szennyezőket” – ismertette Szabó László, aki szerint ez nagyon hatékony eljárásnak számít.
A technológiának számos alkalmazása létezik: Koreában például működik olyan szennyvíztisztító telep, ahol elektrongyorsítót alkalmaznak – mondta a kutató, aki szerint ez a technológia más eljárásokhoz képest elég egyszerű: gyakorlatilag csak az elektrongyorsító szükséges a folyamatos alkalmazáshoz.
„Maga a berendezés drága, de ha megfelelően beállítjuk a dózist, akkor rentábilis technológia lehet” – fogalmazott az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Energia– és Környezetbiztonsági Intézet Sugárkémiai Laboratóriumának tudományos munkatársa.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Elménk egészsége sokáig elsősorban genetikai adottság, mentális terhelés és életkor kérdésének tűnt. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy az agy egészsége szempontjából a rostbevitel és a mikrobiom állapota legalább ilyen fontos szerepet játszik, sőt ezen múlik memóriánk fenntartása-, de a depresszió és az alvás minősége is.
Egészséges ételek: hét alapanyag, amit érdemes minél többször fogyasztanunk.
Megdöbbentő részletek kerültek nyilvánosságra a frontvonal mögötti állapotokról.
Minél több valós, orvos által megerősített információnk van a testünkről és az egyes betegségekről vagy sérülésekről, annál könnyebben értjük meg nemcsak a saját helyzetünket, de az egészségügyi személyzetet is.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Igen, az identitáspolitikának továbbra is nagy jelentősége van, aminek egyik legfrissebb példája Zohran Mamdani sikere. Hajdú Tímea írása.
Kiváló alkalom ez a helytartónak, hogy folytassa a már bevált influenszer-politizálást.
