Persze nem a romantikus költők által megénekelt sebekről, lelki sérülésekről van szó, azokat a közhely szerint csak az idő gyógyíthatja meg. Az orvostudomány valós sérülések kezelésére keres gyógymódot, amelyek például szívműtétek után keletkeznek. A Gyártástrend arról adott hírt, hogy úgy tűnik, hogy mint sok más problémára, erre is a 3D technika kínál megoldást.
A tudomány már régóta próbál valamilyen technikát kidolgozni, amellyel szívrohamok után könnyedén be lehet tapasztani a szívszöveten keletkezett sérüléseket. Az egyik legnagyobb buktató, hogy nehéz lemásolni a valódi szövet komplex struktúráját.
Biztató hír, hogy a kutatóknak a lézer alapú 3D-bionyomtatás technológiájának segítségével sikerült kifejleszteni egy olyan tapaszt, amely lényegesen leegyszerűsítheti a beavatkozást.
A korai eredmények reménykeltőek. Amikor a tapaszt egéren tesztelték, négy hét alatt „jelentős növekedést” tapasztaltak a rágcsáló szívének funkcionális kapacitásában. Mi több, az „implantátum” végül felszívódott az állat szívében, és így nem kellett izgulni, hogy vajon képes lesz e beilleszkedni a környezetébe.
Persze az ilyen beavatkozásokat az egér testében jóval könnyebb elvégezni, mint az ember „emberesebb” szervezetében, de tudósok így is úgy vélik, hogy hamarosan humán pácienseken is elkezdhetik tesztelni az eljárás életképességét. Azt gondolják, hogy a tapaszok már az elkövetkező néhány évben elérhetővé válhatnak.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Minél több valós, orvos által megerősített információnk van a testünkről és az egyes betegségekről vagy sérülésekről, annál könnyebben értjük meg nemcsak a saját helyzetünket, de az egészségügyi személyzetet is.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.
A következmény: félreértett terápiák, indokolatlan sürgősségi megjelenések, elmaradó szűrővizsgálatok, felesleges körök az ellátórendszerben. Kőnig Róbert írása.
Az uniós támogatásról szóló döntést hosszas viták, jogi kérdések és tagállami nézetkülönbségek előzték meg.
Nem a Telex cikkében leírt kihátrálás történt, éppen ellenkezőleg.
