A fogamzásgátló tabletták elterjedése alapjaiban változtatta meg a nők életét. Tervezett időpontban és számban vállalhatnak gyereket, s kiszámíthatóbb a pénzkereső munkában töltött idejük is. Ugyanakkor még mindig nem elég az információnk arról, hogy milyen hosszú távú következményei lehetnek annak, ha valaki a védekezésnek ezt a módját választja.
Éppen ezért különösen kedvező az a következtetés, melyre az Aberdeeni Egyetem kutatói jutottak hosszútávú vizsgálatuk eredményeképpen, s melyről magyarul az MTI közölt hírt. Tanulmányuk szerint a valaha fogamzásgátló tablettát szedett nők esetében kisebb az esélye a kolorektális (vastag– és végbélrák), méhnyálkahártya- vagy petefészekrák kialakulásának, mint azoknál a nőknél, akik soha nem szedtek ilyen pirulát.
A fogamzásgátló pirulák hatását vizsgáló eddigi leghosszabb távú kutatás eredményeit a tudósok az American Journal of Obstetrics and Gynaecology folyóiratban publikálták – ismertette az egyetem honlapja. A tanulmány a rák minden típusának kockázatát felmérte a fogamzásgátlót szedő nők körében. Az eredmények azt mutatták, hogy a termékeny időszakban szedett pirulák miatt az élet későbbi szakaszában - amikor a legtöbb daganatos betegség kezdődik – sem alakul ki új rákkockázat.
A brit Háziorvosok Királyi Kollégiuma 1968-ban indította el a fogamzásgátló tablettákkal kapcsolatos kutatást, amelynek elsődleges célja a szájon át bevehető fogamzásgátló tabletták hosszú távú hatásainak vizsgálata volt. A most közölt tanulmány vezető kutatója, Lisa Iversen, az Aberdeeni Egyetem alkalmazott egészségtudományi intézetének tudományos munkatársa. A vizsgálatban 46 ezer nő adatait dolgozták fel, amelyek akár 44 évre nyúltak vissza.
Iversen elmondta, hogy az eredmények szerint a fogamzásgátló tabletták bizonyos daganatos betegségek ellen védelmet nyújtó hatása a tabletták szedésének befejezése után még harminc évig tart. Emellett az elemzés azt is kimutatta, hogy az idő előrehaladásával nem jelentkezik új rákkockázat ezeknél a nőknél.
„A fogamzásgátló tabletták hatásával kapcsolatos eddigi leghosszabb távú kutatás eredményei megnyugtatóak. Különös tekintettel arra, hogy a tablettát szedők élete során nem növekedik meg a rák kialakulásának kockázata, és a tabletta szedése akár harminc évre védelmet nyújt bizonyos fajta ráktípusok ellen" – foglalta össze a tudós.
Elménk egészsége sokáig elsősorban genetikai adottság, mentális terhelés és életkor kérdésének tűnt. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy az agy egészsége szempontjából a rostbevitel és a mikrobiom állapota legalább ilyen fontos szerepet játszik, sőt ezen múlik memóriánk fenntartása-, de a depresszió és az alvás minősége is.
Egészséges ételek: hét alapanyag, amit érdemes minél többször fogyasztanunk.
Minél több valós, orvos által megerősített információnk van a testünkről és az egyes betegségekről vagy sérülésekről, annál könnyebben értjük meg nemcsak a saját helyzetünket, de az egészségügyi személyzetet is.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
