„Az ifjúság nem idővel mérhető életszakasz, hanem egy állapot” – írja Márai Sándor az Egy polgár vallomásai című regényében. Állapotot rögzít a közelmúltban publikált Magyar Ifjúság Kutatás 2016 című kiadvány is: pillanatképet a fiatalok mindennapjairól, gondolkodásáról, terveiről. A Család.hu sorozatban mutatja be az ötödik magyarországi nagymintás ifjúságkutatás eredményeit. Hatodik rész.
A felmérésben nyolcezer magyarországi 15 és 29 év közötti fiatal nyilatkozott családalapítási tervéről, munkaerőpiaci lehetőségéről, tanulásra vonatkozó elképzeléséről, fogyasztási szokásáról, és az adatokat látva van miért büszkének lenni a magyar fiatalokra – írja a Család.hu, az Új Nemzedék Központ megbízásából készült kiadvány Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár által írt köszöntőjére hivatkozva.
2016-ban a fiatalok saját helyzetüket és a társadalmi közérzetet is jóval kedvezőbbnek ítélik, mint a korábbi vizsgálatokban. Az egyházakhoz kötődő hívő fiatalok arányának csökkenése 2016-ban is folytatódott. A magyar identitástudat erősödött. A magyarországi fiatalok ideológiai profilját a jobboldaliság, a liberális, valamint a mérsékelt gondolkodásmód határozza meg.
Társadalmi közérzet
Kedvező a közhangulat a gazdasági helyzet vonatkozásában a 15–29 évesek szerint, de a társadalmi közérzet általános képéhez képest is kedvezőbb a „személyes helyzet” megítélése. A magyarországi fiatalok saját családjuk anyagi helyzetét ugyanis leginkább stagnálónak értékelik. A legkedvezőbb eredmény pedig a családok belső viszonyaiban mutatható ki, hiszen a fiatalok 57 százaléka szerint saját családjának belső viszonyai nem változtak az elmúlt tíz esztendőben, 15 százalékuk számolt be romlásról, 23 százalékuk szerint viszont még javult is mikrokörnyezetük kapcsolatrendszere.
A társadalmi közérzet fontos dimenziója a jelenlegi helyzet megítélése. A 15–29 évesek jelenlegi életük meghatározó területeit inkább pozitívan ítélik meg. Különösen magas az elégedettség a fiatalok életét legjobban befolyásoló két tényezővel: a partneri és baráti kapcsolataikkal. A legkevésbé elégedettek a fiatalok a munkavállalási lehetőségeikkel és az anyagi helyzetükkel.
Intézményi bizalom
Az elmúlt évek társadalomtudományi alapkutatásai, valamint a korábbi nagymintás ifjúsági vizsgálatok azt jelezték, hogy a magyar társadalom, és azon belül a magyarországi fiatalok közintézményekbe vetett bizalma meglehetősen alacsony. A 2016-os adatok szerint a közintézmények jelentős részével, különösen azokkal, amelyek közvetlenül a politikához kötődnek, továbbra is meglehetősen erőteljes a bizalmatlanság, eközben minél közelebb érünk a mikrokörnyezethez, annál nagyobbá válik a fiatalok általános bizalma.
Mindazonáltal az elmúlt vizsgálati hullámokban mért intézményekbe vetett közbizalom – hasonlóan a többi közérzeti dimenzióhoz – pozitív elmozdulást mutat. A magyarországi fiatalok 2012-höz képest jobban bíznak az ország életét meghatározó legfontosabb politikai és civil szerveződésekben.
Vallásosság
2016-ban a trendekbe illeszkedően tovább folytatódott az egyházakhoz kötődő hívő fiatalok visszaszorulása, ugyanakkor a „maga módján” vallásosak aránya növekedett, visszaállt a 2000-es évek szintjére (43 százalék). A fiatalok kevesebb, mint egynegyedét nevelték otthon vallásosan, egyházi oktatási intézménybe 9 százalékuk járt vagy jár.
A vallásos fiatalok Magyarországon alapvetően a nagy történelmi egyházak hívei, ezen belül is domináns a Római Katolikus Egyház. Az egyházakhoz kötődő hívő fiatalok 63 százaléka római katolikus, 17 százaléka református, 3 százaléka evangélikus. A kisebb egyházak 6 százalékot tesznek ki. A „maga módján” vallásosak körében is a római katolikus a domináns felekezet.
Demokráciafelfogás
A 2016-os nagymintás ifjúsági vizsgálat eredményei alapján a korábbi kutatásokhoz képest érdemben növekedett a demokratikus álláspontot vallók aránya, és ezzel párhuzamosan csökkent a rendszerkritikusé és a rendszerszkeptikusé is. A fiatalok több mint fele demokrata, egynegyedük szerint az egyik rendszer olyan, mint a másik, 8 százalékuk pedig diktatúrapárti.
Politika
Általánosságban elmondható, hogy a magyarországi fiatalok politikai érdeklődése alacsony. Megállapítható az is, hogy a politikához, illetve a pártpolitikához valamilyen módon kapcsolódó szervezetek csak a fiatalok egy nagyon szűk: 1, legfeljebb 2 százalékos rétegét érintik meg. A nyolcezer fős mintába mindössze 19 olyan fiatal került, aki kapcsolódna valamelyik politikai párthoz.
Hasonlóan a korábbi nagymintás ifjúsági vizsgálatok eredményéhez, a magyarországi 15–29 évesek inkább jobboldaliak, határozottan liberálisak, és egyértelműen mérsékelt orientációjúak. A 2016-os adatok alapján úgy tűnik, hogy a magyarországi fiatalok jobbra tolódása nem állt meg az elmúlt években. A baloldalon is van némi emelkedés, és a liberális orientáció továbbra is meghatározó jelentőségű.
Magyar identitás
A fiatalok alapvetően büszkék magyarságukra, anyanyelvükre, Magyarországot hazájuknak érzik és szeretik. Növekedett azok aránya, akik teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy fontos számukra hazájuk és magyarságuk, és jelentősen növekedett azok aránya – 19 százalékról 25 százalékra – akik úgy gondolják, hogy „Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet”. Növekedés tapasztalható abban a kérdésben is, hogy: „Életem nagy részét inkább Magyarországon szeretném leélni, mint bármely más országban”. Ez az arány mintegy 5 százalékponttal, 36 százalékról 41 százalékra emelkedett.
A migráció megítélése
A 15–29 évesek többségének véleménye (57 százalék) szerint a migráció jelentős probléma Magyarországon, és csupán 8 százalékuk gondolja úgy, hogy egyáltalán nem okoz problémát. A fiatalok jelentős része nem nyilvánított egyértelmű véleményt a migrációs kérdésében, közel 30 százalék a skála közepén helyezte el magát, és további 7 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a feltett kérdésre – zárja elemzését a Család.hu.
Tippeljük meg, igazat mondott-e, miközben a saját szavait hatszor letagadva minősítette hazugnak az összes vitapartnert. Francesca Rivafinoli írása.
Nicholas Pisano és családja nyolc évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Olaszországból édesanyja szülőföldjére, Magyarországra költöznek, és kezdenek új életet. A végső lökést egy családi dráma adta meg, mely szorosan összefonódik a mediterrán országot sújtó migrációs válsággal.
Bár a legtöbb szülő számára sokszor kihívás, hogy milyen programokat szervezzen gyermekei számára a szünidőben, szerencsére tematikus táborok sora segíthet emlékezetessé és könnyebbé tenni a nyarat. Ezek között akad olyan is, ami az egész vakációt lefedi. Összeállításunk.
A család és a pihenés kerül a középpontba.
Miközben a fejlett országok többsége a csökkenő születésszámmal és az elöregedéssel küzd, Magyarország az egyik legambiciózusabb családpolitikai kísérletbe kezdett a világon.
Az ügy különösen érzékeny annak fényében, hogy Németországban évek óta emelkedik az antiszemita incidensek száma.
Ukrajna intenzíven támadja az oroszok által elfoglalt Krím-félszigetet.
Szepesfalvy Anna szerint a budapestiek joggal várják el, hogy a főváros ügyeiben ne politikai látványosságokat, hanem felelős döntéseket és tényleges munkát lássanak a képviselőktől.
