„Az ifjúság nem idővel mérhető életszakasz, hanem egy állapot” – írja Márai Sándor az Egy polgár vallomásai című regényében. Állapotot rögzít a közelmúltban publikált Magyar Ifjúság Kutatás 2016 című kiadvány is: pillanatképet a fiatalok mindennapjairól, gondolkodásáról, terveiről. A Család.hu sorozatban mutatja be az ötödik magyarországi nagymintás ifjúságkutatás eredményeit. Hatodik rész.
A felmérésben nyolcezer magyarországi 15 és 29 év közötti fiatal nyilatkozott családalapítási tervéről, munkaerőpiaci lehetőségéről, tanulásra vonatkozó elképzeléséről, fogyasztási szokásáról, és az adatokat látva van miért büszkének lenni a magyar fiatalokra – írja a Család.hu, az Új Nemzedék Központ megbízásából készült kiadvány Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár által írt köszöntőjére hivatkozva.
2016-ban a fiatalok saját helyzetüket és a társadalmi közérzetet is jóval kedvezőbbnek ítélik, mint a korábbi vizsgálatokban. Az egyházakhoz kötődő hívő fiatalok arányának csökkenése 2016-ban is folytatódott. A magyar identitástudat erősödött. A magyarországi fiatalok ideológiai profilját a jobboldaliság, a liberális, valamint a mérsékelt gondolkodásmód határozza meg.
Társadalmi közérzet
Kedvező a közhangulat a gazdasági helyzet vonatkozásában a 15–29 évesek szerint, de a társadalmi közérzet általános képéhez képest is kedvezőbb a „személyes helyzet” megítélése. A magyarországi fiatalok saját családjuk anyagi helyzetét ugyanis leginkább stagnálónak értékelik. A legkedvezőbb eredmény pedig a családok belső viszonyaiban mutatható ki, hiszen a fiatalok 57 százaléka szerint saját családjának belső viszonyai nem változtak az elmúlt tíz esztendőben, 15 százalékuk számolt be romlásról, 23 százalékuk szerint viszont még javult is mikrokörnyezetük kapcsolatrendszere.
A társadalmi közérzet fontos dimenziója a jelenlegi helyzet megítélése. A 15–29 évesek jelenlegi életük meghatározó területeit inkább pozitívan ítélik meg. Különösen magas az elégedettség a fiatalok életét legjobban befolyásoló két tényezővel: a partneri és baráti kapcsolataikkal. A legkevésbé elégedettek a fiatalok a munkavállalási lehetőségeikkel és az anyagi helyzetükkel.
Intézményi bizalom
Az elmúlt évek társadalomtudományi alapkutatásai, valamint a korábbi nagymintás ifjúsági vizsgálatok azt jelezték, hogy a magyar társadalom, és azon belül a magyarországi fiatalok közintézményekbe vetett bizalma meglehetősen alacsony. A 2016-os adatok szerint a közintézmények jelentős részével, különösen azokkal, amelyek közvetlenül a politikához kötődnek, továbbra is meglehetősen erőteljes a bizalmatlanság, eközben minél közelebb érünk a mikrokörnyezethez, annál nagyobbá válik a fiatalok általános bizalma.
Mindazonáltal az elmúlt vizsgálati hullámokban mért intézményekbe vetett közbizalom – hasonlóan a többi közérzeti dimenzióhoz – pozitív elmozdulást mutat. A magyarországi fiatalok 2012-höz képest jobban bíznak az ország életét meghatározó legfontosabb politikai és civil szerveződésekben.
Vallásosság
2016-ban a trendekbe illeszkedően tovább folytatódott az egyházakhoz kötődő hívő fiatalok visszaszorulása, ugyanakkor a „maga módján” vallásosak aránya növekedett, visszaállt a 2000-es évek szintjére (43 százalék). A fiatalok kevesebb, mint egynegyedét nevelték otthon vallásosan, egyházi oktatási intézménybe 9 százalékuk járt vagy jár.
A vallásos fiatalok Magyarországon alapvetően a nagy történelmi egyházak hívei, ezen belül is domináns a Római Katolikus Egyház. Az egyházakhoz kötődő hívő fiatalok 63 százaléka római katolikus, 17 százaléka református, 3 százaléka evangélikus. A kisebb egyházak 6 százalékot tesznek ki. A „maga módján” vallásosak körében is a római katolikus a domináns felekezet.
Demokráciafelfogás
A 2016-os nagymintás ifjúsági vizsgálat eredményei alapján a korábbi kutatásokhoz képest érdemben növekedett a demokratikus álláspontot vallók aránya, és ezzel párhuzamosan csökkent a rendszerkritikusé és a rendszerszkeptikusé is. A fiatalok több mint fele demokrata, egynegyedük szerint az egyik rendszer olyan, mint a másik, 8 százalékuk pedig diktatúrapárti.
Politika
Általánosságban elmondható, hogy a magyarországi fiatalok politikai érdeklődése alacsony. Megállapítható az is, hogy a politikához, illetve a pártpolitikához valamilyen módon kapcsolódó szervezetek csak a fiatalok egy nagyon szűk: 1, legfeljebb 2 százalékos rétegét érintik meg. A nyolcezer fős mintába mindössze 19 olyan fiatal került, aki kapcsolódna valamelyik politikai párthoz.
Hasonlóan a korábbi nagymintás ifjúsági vizsgálatok eredményéhez, a magyarországi 15–29 évesek inkább jobboldaliak, határozottan liberálisak, és egyértelműen mérsékelt orientációjúak. A 2016-os adatok alapján úgy tűnik, hogy a magyarországi fiatalok jobbra tolódása nem állt meg az elmúlt években. A baloldalon is van némi emelkedés, és a liberális orientáció továbbra is meghatározó jelentőségű.
Magyar identitás
A fiatalok alapvetően büszkék magyarságukra, anyanyelvükre, Magyarországot hazájuknak érzik és szeretik. Növekedett azok aránya, akik teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy fontos számukra hazájuk és magyarságuk, és jelentősen növekedett azok aránya – 19 százalékról 25 százalékra – akik úgy gondolják, hogy „Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet”. Növekedés tapasztalható abban a kérdésben is, hogy: „Életem nagy részét inkább Magyarországon szeretném leélni, mint bármely más országban”. Ez az arány mintegy 5 százalékponttal, 36 százalékról 41 százalékra emelkedett.
A migráció megítélése
A 15–29 évesek többségének véleménye (57 százalék) szerint a migráció jelentős probléma Magyarországon, és csupán 8 százalékuk gondolja úgy, hogy egyáltalán nem okoz problémát. A fiatalok jelentős része nem nyilvánított egyértelmű véleményt a migrációs kérdésében, közel 30 százalék a skála közepén helyezte el magát, és további 7 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a feltett kérdésre – zárja elemzését a Család.hu.
Kecskemét az elmúlt évtizedben nemcsak gazdasági értelemben fejlődött látványosan, hanem abban is, ahogyan a lakhatás kérdéséhez viszonyul. A város ma már tudatosan építi fel azt a rendszert, amely egyszerre ad választ a fiatalok életkezdési nehézségeire, a családok igényeire és a munkaerőpiac elvárásaira.
A rendezői székben Szabó István, a helyszín Budapest.
Az egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy jelentősen csökkent a nevelőszülők száma Amerikában egy Biden ideji politika következtében.
A kereszténységet és az erkölcsöt nem lehet helyettesíteni pénzzel és képmutatással.
A kormányfő édesanyja azt is elárulta, mit tisztel a leginkább a fiában.
Magyar Péter pártja eltörölné a rezsicsökkentést, a védett benzinárakat, ami havonta több tízezer forint plusz kiadást jelentene a családok számára.
A személyzet az azonnali evakuálás mellett döntött.
Informális egyeztetésre készül Ursula von der Leyen és Magyar Péter.
