A Valentin nap hagyománya mára az egész világon elterjedt, de nem mindenhol egyformán. Japánban például február 14-én a nők ajándékoznak csokoládét a számukra kedves férfiaknak, amit azok egy hónappal később, március 14-én, a Fehér napon fehér csokoládéval köszönnek meg. A howaito dee kampányát a Japán Édességgyártó Szövetség indította el 1978-ban, arra ösztönözve a férfiakat, hogy viszonozzák a Valentin-napon kapott édességet – nem is akár hogyan, íratlan szabályok szerint kétszer-háromszor akkora értékű ajándékkal. Aki nem így tenne, óhatatlanul is a kapcsolat elvágását, befejezését fejezné ki...
Virágnyelv
Régebben a férfiak és a hölgyek is pontosan tudták, melyik virágnak milyen jelentése van. Valentin napon a virágok „felértékelődnek” és a szónál is többet mondanak. Mára ez a tudás kezd elkopni, érdemes tehát felidézni. Minden romantikus szerelmes tudja, hogy érzéseit a rózsa fejezi ki legjobban, azt viszont már kevesebben sejtik, hogy a jázmin a barátság virága. Akinek február 14-én (és máskor) amarillisszel kedveskednek, büszke lehet magára, ez a virág ugyanis a büszkeség jelképe. A szegfű, a szeszélyesség virága, komoly szerelmet jelent, a tulipán pedig, a nőiesség virága , lángoló érzelmekről árulkodik. Az orchidea – a kifinomultság virága – a mély tisztelet jelképe, a margaréta azonban a változatosság virága – az ajándékozó kicsit bizonytalan, ha ilyet választ. Az írisz, a remény virága, szexuális üzenetet hordoz, míg a begónia, a jövő virága, a vágyakozás jelképe.
„Költő szerelme szalmaláng, azért oly sebes és falánk”
Valentin-nap ünnepe a kilencvenes évek elejétől kezdett elterjedni itthon, érdekes módon nem a magyar Bálint névalak szerint, hanem az angolszász Valentine’s Day nyomán Valentin formájában. Sokan azért nem szeretik ezt a napot, mert szerintük másról sem szól, csak a giccses meglepetésekről és a pénzkidobásról, ez azonban csak részben igaz. Eredetileg éppen az volt az üzenete, hogy az emberek apró, többnyire kézzel készített tárggyal kedveskedjenek egymásnak. Mivel az ünnep nem csak a szerelemről, hanem a szeretetről is szól(t), szokás volt a családtagok és a barátok közötti ajándékozás is.