“Gondolatolvasó” számítógép segít a béna betegen

2017. február 06. 02:49

Forradalmi és némi sci-fi jelleget sem nélkülöző fejlesztésről számolt be az MTI nemrégiben. A teljes bénultságban, de szellemi képességük birtokában élő betegeknek hatalmas segítséget jelenthet egy számítógép segítségével kitörni az elszigeteltségből, s legalább alapszinten kommunikálni környezetükkel.

2017. február 06. 02:49

Az agy-számítógép interfész (az agy és a számítógép közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz) a páciensek gondolatait olvasva közvetítette az igen-nem válaszokat a feltett kérdésekre. Egy mozgásképtelen férfi például ezzel a módszerrel tudta közölni: nem adja áldását lánya házasságára.

A négy németországi pácienssel folytatott kutatást a PLOS Biology folyóiratban publikálták. A kutatás alatt a páciensek azt is kifejezték, hogy bezártságuk ellenére boldogok.
   
 A páciensek előrehaladott stádiumú amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvednek, amely miatt agyuk nem képes többé irányítani izmaikat. Ezek a betegek gyakorlatilag a testük börtönében élnek, képesek a gondolkodásra, de képtelenek mozdulni vagy beszélni.
   
 Vannak olyan betegek, akik legalább a szemüket tudják mozgatni, de a kutatás résztvevői erre is képtelenek voltak.
   
 Az agysejtek aktivitása meg tudja változtatni a vér oxigénszintjét, aminek következtében megváltozik a vér színe. A tudósok az úgynevezett közeli infravörös spektroszkópia-eljárással figyelték az agyban áramló vér színét, miközben feltették az eldöntendő kérdéseket. 
   
 A számítógép 75 százalékos pontossággal tudta megállapítani a pontos választ. Ennek megfelelően többször is feltették a kérdéseket, hogy teljesen biztosak legyenek a páciens válaszában.
    
Nagyon sokat számít az életminőségük szempontjából. Gondoljuk el, hogy nincs lehetőségünk kommunikálni, aztán képesek leszünk igennel és nemmel felelni" –értékelte a kutatás eredményeit Ujwal Chaudhary professzor, a svájci Wyss Center tudósa, ahol kifejlesztették az úttörő eljárást.
   
 A bezártságszindrómán átesett páciensek szerint hatalmas különbséget jelent, ha képessé válnak a kommunikációra. Kate Allatt 39 évesen egy stroke után került ilyen állapotba, és öt hónapig szenvedett bezártságszindrómában. Ő pislogással tudott kommunikálni a barátaival: az egy pislogás igent, a két pislogás nemet jelentett.
   
 A lányos apánál tízből nyolcszor a nem választ érzékelték, amikor arról kérdezték, hogy hozzájárul-e lánya házasságához. A kutatók nem tudták kideríteni, miért mondott nemet. „De azért összeházasodtak, semmi sem állhat a szerelmesek közé" – mesélte Chaudhary professzor.
   
 A kommunikációnak ezt a formáját persze jóval praktikusabb kérdésekben használják, például amikor azt akarják megtudni, hogy vannak-e fájdalmai a betegnek, vagy szeretné-e, ha a családja meglátogatná.

 

*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!