Ft
Ft
16°C
8°C
Ft
Ft
16°C
8°C
10. 08.
szerda
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
10. 08.
szerda
Hírek
Vélemények
Mandiner Díj
extracelluláris vezikula Semmelweis Egyetem Harvard Egyetem György Bence belföld külföld egyensúlyzavar süketség belsõ fül génterápia AAV vírus egészség

Génterápia segíthez a születetten süketeken

2017. február 11. 14:32

Ritkán gondolunk bele, hogy a süketség, különösen ha veleszületett, milyen súlyos akadályt jelent az ember külvilághoz való alkalmazkodásában. Míg a vakok fogyatékossága azonnal észrevehetõ, a halláskárosultakon nincs ilyen feltûnõ ismertetõjegy, így segítségre is kevésbé számíthatnak.

2017. február 11. 14:32

Pedig az akusztikus ingerekre éppúgy rá vagyunk utalva születésünktõl fogva, mint a vizuálisokra. Ezért is nagy jelentõségû az a tudományos áttörés, melyet a  Harvard Egyetem tudõsai egy magyar kutatóorvos vezetésével értek el, a világon elsõként adva vissza állatkisérletekben süket egerek hallását. Az eredményes kisérletrõl a Semmelweis Egyetem közleménye alapján az MTI számolt be.

A veleszületett süketség minden kétezredik újszülöttet érint a világon, leggyakoribb oka a belsõ fül érzékelõ szõrsejtjeinek betegsége.
   
Ezek a sejtek képtelenek az osztódásra és a megújulásra, így a születéskor jelenlévõ sejtek élete végéig elkísérik az embert. A belsõ fül szõrsejtjei nemcsak a hangok érzékelésében játszanak alapvetõ szerepet, hanem az egyensúlyérzékelésben is, így a veleszületett süketség egyes formái egyensúlyzavarokkal is társulnak – írta a közlemény.
   
A génterápia az elmúlt években számos komoly eredményt ért el: a vakság gyógyításától az AIDS kezeléséig sok betegégben nyújthat új reményt. A süketség génterápiás gyógyítása még várat magára, ennek oka az, hogy a belsõ fül szõrsejtjei nagyon nehezen vehetõk célba a génterápia klasszikus eszközeivel.
   
A Harvard Egyetem kutatói "a trójai faló" elvét használták, amikor a génterápiában jól ismert vírust (AAV, adeno-asszociált vírus) becsomagolták a sejtek közötti természetes kommunikációban résztvevõ, úgynevezett extracelluláris vezikulákba (sejten kívüli hólyagocskákba), így nyerve hatékonyabb génátvivõ rendszert.
   
A sejteredetû extracelluláris vezikulák fontos szerepet játszanak a sejtek közötti információcserében, szervezetünkben hatalmas mennyiségben megtalálhatók. Néhány éve tudjuk, hogy bizonyos vírusok képesek kihasználni a vezikulák nyújtotta lehetõségeket és az immunrendszer elõl elbújva képesek egyik sejtbõl a másikba átjutni.
   
A vezikulákba csomagolt AAV vírusokat sokkal hatékonyabban vették fel a belsõ fül halló és egyensúlyozó szõrsejtjei. 
   
A beteg egerek belsõ fülébe újszülött korukban juttatták be a hibás gént. Az egerek a kezelést követõen visszanyerték hallásukat, emellett a súlyos egyensúlyzavarnak nyoma sem maradt – írták a kutatók.
   
"Mivel az egerekben található hibás gén pontosan megfelel az emberi süketség egyik fajtája génjének, így azt reméljük, 5-7 éven belül emberben is kipróbálható lesz a kezelés" – idézte a közlemény György Bencét, a tanulmány elsõ szerzõjét, a Harvard Egyetem kutatóorvosát, aki a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt– és Immunbiológiai Intézetében kezdte vizsgálni az extracelluláris vezikulákat, és szerzett PhD-fokozatot.

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!