Drónfotó: ez a felvétel mindent elárul a Békemenetről
Belföld
Orbán Viktor: „Soha nem voltunk még ilyen sokan!” A Békemenetről érkező fotók is mutatják, rengetegen vesznek részt a békepárti demonstráción.
karrier alap- és középfokú végzettség család család- ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár Márai Sándor Magyarország gyermekszületés házasság felsőfokú végzettség családalapítás gyermekvállalás Család.hu megyei jogú városok nők élettársi kapcsolat Budapest egyedülálló férfiak emberi erőforrások minisztere eredmények községek Egy polgár vallomásai ifjúságkutatás fiatalok városok Balog Zoltán Novák Katalin Magyar Ifjúság Kutatás 2016 című kiadvány Új Nemzedék Központ
Ezek a mai fiatalok! 1. rész: Családalapítás
2017. február 20. 15:11
„Az ifjúság nem idővel mérhető életszakasz, hanem egy állapot” – írja Márai Sándor az Egy polgár vallomásai című regényében. Állapotot rögzít a közelmúltban publikált Magyar Ifjúság Kutatás 2016 című kiadvány is: pillanatképet a fiatalok mindennapjairól, gondolkodásáról, terveiről. A Család.hu sorozatban mutatja be az ötödik magyarországi nagymintás ifjúságkutatás eredményeit.
2017. február 20. 15:11
A felmérésben nyolcezer magyarországi 15 és 29 év közötti fiatal nyilatkozott családalapítási tervéről, munkaerőpiaci lehetőségéről, tanulásra vonatkozó elképzeléséről, fogyasztási szokásáról, és az adatokat látva van miért büszkének lenni a magyar fiatalokra – írja a Család.hu, az Új Nemzedék Központ megbízásából készült kiadvány Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár által írt köszöntőjére hivatkozva.
Családalapítás
A magyarországi fiatalok szerint az a fiatal, aki annak érzi magát. Többségük házasságban szeretne élni, és úgy érzi, a gyermekvállalás hozzájárul a boldogsághoz. Átlagosan 27–28 éves korukban tervezik a szülőktől való elköltözést.
Mégis, a 15–29 éves magyarországi fiatalok családi állapota a harmadik évezred elejétől tapasztalt trendeknek megfelelően változik, vagyis nő az egyedül élők, illetve az élettársi kapcsolatban élők aránya, illetve csökken a házasságot kötők száma. A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest lényeges változások nem történtek, a házasok arányának csökkenése megállt, stagnálás tapasztalható a fiatalok családi állapotát illetően.
A házasok között a nők aránya (13 százalék) majdnem kétszerese a férfiak arányának (7 százalék).
Életkor alapján vizsgálva az látható, hogy míg a 20–24 éves korosztályba tartozók négyötöde egyedülálló, 15 százalékuk él élettársi kapcsolatban és mindössze 5 százalékuk házasságban, addig a 25–29 évesek közel fele (49 százalék) egyedülálló, 27 százalékuk él együtt élettársával és 23 százalékuk házas.
Településtípus szerint összehasonlítva megállapítható, hogy a fővárosban és a megyei jogú városokban magasabb az egyedül élők aránya (76–77 százalék), a kisebb városokban és községekben valamivel alacsonyabb (71–73 százalék). Az élettársi kapcsolatban élők arányánál azonban pontosan fordított képet láthatunk, a nagyobb városokban kisebb az ilyen kapcsolatban élő fiatalok aránya (13 százalék), míg a kisebb településeken magasabb (17 százalék).
A felsőfokú végzettségűek körében magasabb a házasságban élők aránya (18 százalék), az alap- és középfokú végzettségűeknél ennél lényegesen kisebb számban találunk házas fiatalokat (8–11 százalék).
A házasságban élő fiatalok átlagosan 23–24 éves korban köteleződnek el, a nők átlagosan kicsit korábban, a férfiak kicsit később kötnek házasságot. A jelenleg nem házas fiatalok kétharmada a jövőben szeretne házasságot kötni, mindössze 6 százalékuk utasítja el tudatosan ezt az együttélési formát. A lányok/nők 74 százaléka szeretne házasságot kötni, a fiúk/ férfiak 63 százaléka. (A 2012-es kutatás adataihoz képest csökkent a bizonytalanok és nőtt a házasságot tervezők száma.)
Az életkor emelkedésével csökken a házasodási kedv, míg a településméret és az iskolai végzettség tekintetében ellenkező tendenciát látunk, azaz minél nagyobb településen él valaki, illetve minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, annál nagyobb arányban tervez a közeli vagy távoli jövőben házasságot kötni.
Gyermekvállalás
A 15–29 éves fiatalok 14 százalékának született már eddig gyermeke. A vér szerinti gyermekkel rendelkezők átlagosan 22,2 évesek voltak első gyermekük születésekor, ez az életkor a négy évvel ezelőtti adathoz képest emelkedést mutat.
A fiatalok 23 százaléka tervezi, hogy a következő három évben újabb gyermeket vállal, és további 24 százalék esetében előfordulhat még ez, de egyelőre inkább nem tervez ilyen időtávon belül gyermekvállalást.
Azok, akik választ tudtak adni arra a kérdésre, hogy összesen hány gyermeket szeretnének vállalni (a 15–29 évesek 77 százaléka), átlagosan 1,7 gyermeket terveznek.
A gyermekkel nem rendelkező fiatalok 48 százalékának van már elképzelése arról, hogy a jövőben hány évesen szeretne gyermeket vállalni, ők átlagosan 28 éves korukra tervezik első gyermekük megszületését. (A 2012-es kutatásban átlagosan 29 éves korukra tervezték az első gyermekvállalást.)
A gyermekvállalás sok mindent meghatároz és megváltoztat az ember életében: a fiatalok négyötöde szerint leginkább a boldogságérzetre van pozitív hatással, illetve a 15–29 évesek fele szerint a családi és baráti kapcsolatok helyzetét is alapvetően javítja.
A fiatalokat főleg a munkahelyi karrierre, az anyagi helyzetre és a szexuális életre gyakorolt hatása miatt osztja meg a gyermekvállalás. A gyermeket vállalók tanulási lehetőségeire, munkahelyi karrierjére és anyagi helyzetére van legnagyobb mértékben negatív hatással ennek a döntésnek a meghozatala a 15–29 éves fiatalok szerint – zárja sorozatának első részét a Család.hu.
Él még bennünk a pesti srácok életösztöne? Tudunk még jövőt választani?
Belföld
Egy nemzet ereje a szabadságigényében rejlik – a feltétel nélküli összekapaszkodás képességében. Constantinovits Milán írása.
„Egy fehér bottal járó vagy kerekesszékes embert manapság nem csúfolnak, de a dadogókat még gyakran éri gúny” – a BeszÉLJ! Egyesület elnöke a Mandinernek
Mi áll a dadogás hátterében? Kik birkóznak meg nehezebben a dadogás okozta nehézségekkel? Miként tudnak segíteni a pedagógusok? A dadogás elfogadásának világnapja alkalmából Hojdák Gergelyt kérdeztük.
Lesz, lesz és lesz!
Bármennyire is nehezen fogadják el, és bármennyire is próbálják hátráltatni.
Az ő személyes sikere, hogy egyáltalán felmerülhet helyszínként hazánk fővárosa
Belföld
A reménybeli Trump–Putyin-csúcs budapesti helyszíne külön jelentőséggel bír.
Ilyen időjárásra kell számítani a Békemeneten
Csak estére várható jelentősebb változás a csütörtöki nap folyamán.
Nagy bajban van Kijev: pokoli télre készülhetnek az ukrán fővárosban
A napokban Ukrajna nagy részén szükséghelyzeti áramszüneteket vezettek be.
Az ostoba adó visszatér? – Avagy a Tisza-féle vagyonadó, ami lassan mindenkit érint
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Pinter68
2017. február 21. 20:59
Ezeket a számokat látva, talán ideje lenne végre valóban jogilag teljesen egyenrangúvá tenni az élettársi kapcsolatot a házassággal.
A vizsgált korosztályban többen élnek élettársi kapcsolatban, mint házasságban. És ha a gyermekvállalás ösztönzése a cél, akkor talán ehhez kellene igazodni, nem pedig a házasság erőltetéséhez.
Válasz erre
0
1
Pinter68
2017. február 21. 17:13
Az 1,7 már komoly javulás lenne, a jelenlegi 1,4-hez képest.
A felvetett kérdés pedig eléggé jogos.
Válasz erre
0
0