Első fokon érvénytelenítette a bíróság a 2016-os Székely Szabadság Napján tartott marosvásárhelyi tüntetőkre kirótt bírságokat. A román csendőrség büntette meg a demonstrálókat engedély nélküli eseményen való részvétel és csendháborítás miatt, habár a tüntetés szabályosan be volt jelentve. A csendőrség fellebbezett, másodfokon folytatódnak a tárgyalások.
Az első fokon eddig tárgyalt közel hetven ügy mindegyikében jogtalannak találta és érvénytelenítette a bíróság azt a bírságot, amelyet a csendőrség rótt ki a Székely Szabadság Napja alkalmából előző évben tartott marosvásárhelyi felvonulás és tüntetés szervezőire és résztvevőire – közölte a Marosszéki Székely Tanács hétfői közleményében.
A pereskedés fejleményeiről Kincses Előd, a megbírságolt tüntetők ügyvédje számolt be a székely tanács hétvégén tartott marosvásárhelyi gyűlésén. Hozzátette azonban, hogy a csendőrség valamennyi esetben élt a fellebbezés jogával, és másodfokon még egyetlen ügyet sem tárgyaltak.
Be volt jelentve a rendezvény, mégis feljelentették a csendőrök
Noha a román csendőrség szóvivője a tavalyi felvonulás és tiltakozás végén az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy nem történt rendbontás a rendezvényen, később a csendőrség a megmozdulás mintegy száz szervezőjét és résztvevőjét megbírságolta nem engedélyezett rendezvény szervezése, az ezen való részvétel és csendháborítás miatt. A csendőrség annak ellenére tekintette engedély nélkülinek a megmozdulást, hogy a bíróság a tiltakozás előtt alapfokon, utána pedig jogerősen is megállapította, hogy a szervezők törvényesen bejelentették a tüntetést.
A székely szabadság napján 2016-ban és 2017-ben tartandó felvonulást és tüntetést még 2015 márciusában jelentette be a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a Siculitas egyesület, a Székely Nemzeti Tanács háttérszervezete. A törvény értelmében a polgármester a bejelentést követő 48 órában tilthatta volna be a két rendezvényt, ezt azonban nem tette meg. Ezért utasította a bíróság jogerős ítéletben a tiltakozások tudomásulvételére a polgármestert.
A székely protestálókra lecsapnának, a kormányellenes román tüntetőkre nem
Romániában az elmúlt években általánossá váltak az olyan utcai demonstrációk, amelyek a közösségi hálókon szerveződnek, és amelyekért semmilyen szervezet nem vállal felelősséget. Ilyen tüntetések nyomán kényszerült lemondásra 2015 novemberében Victor Ponta baloldali kormánya, és ilyen megmozdulásokon kérik immár húsz napja Románia nagyvárosaiban az utcára vonulók a Grindeanu-kormány lemondását.
Míg a csendőrség a kormányellenes tüntetések szervezőit, résztvevőit eddig nem bírságolta meg, a székely szabadság napjának a szervezői ellen példátlan szigorral lépett fel.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Nem gyakran történt eddig ilyen a román történelemben.
Több millió forintnyi cseh koronát követeltek az áldozattól.
A független országgyűlési képviselő azért kapott büntetést, mert nem vett részt egy parlamenti szavazáson.
A szöveg a szokásos: rasszizmus, pirotechnika...
A lengyel miniszterelnök megvalósította, amiről azt hinnénk, hogy Európában lehetetlen: hatalomra kerülése után célba vette a független bíróságokat, beszántotta a közmédiát, és elkezdte levadászni politikai ellenfeleit.
Bírósági döntés tiltotta meg, hogy a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi archívumaiból kikérjen a sajtó a volt kancellárra vonatkozó dokumentumokat.
Egyetlen olyan egészségügyi vezetőt sem ismerek, aki nyugodt szívvel ki merné jelenti: nálam az egészségügyben minden készen van.
Az ukránokat nem zavarja, hogy a nyugati szövetségesek kifejezetten kérték, hogy vegyenek vissza az energia elleni támadásokból.
