Ezek az utolsó pillanatok: az elemzők kimondták, melyik párt az esélyesebb a választás megnyerésére
Az sem rejtették véka alá: mennyire valószínű, hogy végső eredményt lehet majd hirdetni vasárnap este.
Vírusfertőzés is okozhat kövérséget?
2017. január 06. 04:32
A jelentős túlsúllyal rendelkezők nagy százaléka jobbnál jobb magyarázatot talál ki a kövérség magyarázatául. Az “erősek a csontjaim” és az “egész családom molett” után most olyan felülmúlhatatlan érv kerülhet a birtokukba az Index cikke alapján, amellyel nem lehet vitába szállni: „vírustól vagyok ilyen”.
2017. január 06. 04:32
Az indiai Mumbaiban dolgozó Nikhil Dhurandbar orvosként túlsúlyos emberekkel foglalkozott, és mindig ugyanabba a problémába futott bele: képtelen volt olyan megoldással előállni, amely hosszú távon is megelőzte volna a súlygyarapodást.
Teljesen véletlenül, egy állatorvosként dolgozó családi ismerőssel teázgatva derült fény arra, hogy a kövérséget akár egy vírus is okozhatja – írja a Wired.
Akkoriban járvány söpört végig a csirkefarmokon, több ezer állat halálát okozva, és a boncoláskor arra lettek figyelmesek, hogy a SMAM-1 nevű vírussal megfertőződött állatoknak megnőtt a veséjük, a májuk, és zsír rakódott le a hasukban.
Bár a fertőzött csirkék kövérebbek lettek, paradox módon alacsonyabb volt vérükben a koleszterin és a triglicerid szintje, mint az egészséges állatokban. Ez általában fordítva van, és a kövérebb állatok vérében több a koleszterin.
Dhurandbar csirkéken elvégzett kísérleteiből az derült ki, hogy a kövérség fertőző lehet – a fertőzött egyedekkel összezárt egészséges állatok egy idő után elkapták a kórt, és ennek megfelelően zsírosabbak is lettek. Már csak egy kérdés tisztázása volt hátra, hogy mi a helyzet az emberekkel?
Arra nyilvánvalóan nem volt lehetőség, hogy bárkit is vírussal fertőzzön meg, de a vérvételeken begyűjtött mintákban meg tudta keresni a SMAM-1 ellen előállított antitesteket, amelyek korábbi fertőzésre utalnak. A tesztelt emberek 20 százalékában kimutatták az antitesteket, és ez a 20 százalék nemcsak súlyosabb volt, de a koleszterin- és trigliceridszintjük is pont úgy változott meg, mint a csirkéknek.
Vizsgálatait később az Egyesült Államokban folytatta tovább dr. Richard Atkinsonnal, a Wisconsin Egyetemen. Ott viszont nem tudta beszerezni az Indiában elterjedt SMAM-1 vírustörzseket, úgyhogy más módszert kellett keresni, és ez újabb lehetőséget nyitott meg előtte: megvizsgálhatta azokat az emberi vírusokat, amelyeknek esetleg hasonló hatásuk van…
Dhurandbar és Atkinson több mint ötszáz ember vérmintáját elemezte az Ad-36 antitestjei után kutatva, hogy kiderüljön, volt-e ilyen fertőzésük valamikor az életük során. A kövér páciensek 30 százalékában találták meg a vírus nyomait, míg a nem kövéreknek csupán 11 százalékánál volt pozitív a teszt eredménye. Erre már ki lehet jelenteni, hogy a vírus jelenléte összefügg a kövérséggel.
A kutatók szerint háromféle módon okozhat kövérséget az Ad-36:
növeli a glükóz felvételét a vérből, és zsírrá alakítja, zsírsav szintézisével fokozza a zsírmolekulák előállítását, valamint őssejteket vesz rá arra, hogy zsírrá alakuljanak.
A két kutató úgy véli, bebizonyította, hogy amikor a kövérség kezeléséről van szó, nem feltétlenül elég odafigyelni az táplálkozásra és sokat mozogni, mert akár egy vírus is hozzájárulhat a túlsúlyhoz.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Ez lehet a választások legnagyobb meglepetése: nem akkor hirdethetnek végeredményt, amikor mindenki gondolná
Tovább a cikkhez
Itt vannak a legfrissebb adatok: újabb ellenzéki mantra dőlt meg
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
„Minél többet értünk a saját testünk működéséből, annál inkább a kezünkben marad az irányítás” – különóra a testünkről Kapu Tiborral
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Csak minden tizedik magyar érti az orvosi utasításokat – így lehetünk tudatosabb páciensek
Belföld
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Iskolák az egészségért
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.
Baj van: Magyarországon száz emberből nagyjából tizenegy érti maradéktalanul az orvosi utasításokat
A következmény: félreértett terápiák, indokolatlan sürgősségi megjelenések, elmaradó szűrővizsgálatok, felesleges körök az ellátórendszerben. Kőnig Róbert írása.
Donald Trump bevallotta, rendszeresen szed gyógyszert – nem is akármilyet
Az amerikai elnök egy interjúban reagált az egészségéről szóló hírekre.
Kárpátalja legismertebb arcai buzdítanak szavazásra a nemzeti kormány mellett
A legsanyargatottabb elszakított országrészből nézve látszik a legtisztábban, ki képviseli a magyar érdeket.
Kifakadt a Szegedről kirúgott világklasszis: óriásit csalódott a magyar klubban
A Tisza-parti klub egyoldalúan felbontotta a BL-győztes sztárjátékos szerződését.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: