„A társadalomnak tudatosan bátorítania kellene a férfiakat!” – Böjte Csaba a Gránit Oroszlán Példakép Díjról
Kiből lehet ma férfi példakép, és milyen értékeket kellene képviselnie? Többek között erre kerestük a választ összeállításunkban.
Ft
Ft
25°C
16°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 14.
vasárnap
Egyedülálló szülőnek lenni nem tragédia – Nagy Anna a Mandiner.családnak
2017. január 12. 13:23
„Egyedülálló szülőnek lenni nem tragédia, hanem állapot. Ezt dobta a gép. Van, akit elhagytak, van, aki elhagyott, van, aki megözvegyült és olyan is van, aki házasságra nem vágyott, csak gyermekre. A mindennapokban ugyanazokra a kérdésekre kell választ adniuk, és ugyanazokkal a gondokkal kell megküzdeniük, mint az ideálisnak tekintett kétszülős családban – de egyedül kell boldogulniuk.” Nagy Annával, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány elnökével, az Egyedülálló szülők könyve szerzőjével beszélgettünk az egyszülős élet nehézségeiről és az egyszülős családokat támogató budapesti központ létrehozásáról. Interjúnk.
2017. január 12. 13:23
A fenti idézet az Egyedülálló szülők könyve borítójáról való. Mit üzensz ezzel: az egyszülősök nem felelősek a sorsukért, nem tehetnek arról amilyen helyzetbe kerültek?
Nehezen tudnám meghatározni, mit is jelent az, hogy valaki tehet a helyzetéről. Minden harmadik egyszülős családban meghalt az apuka vagy az anyuka – itt biztosan senki nem felelős. Sokan vannak, akiket elhagyott a párjuk – hogy itt ki felelős és ki nem, azt nehéz lenne megmondani. Sok kapcsolat bomlik fel például akkor, amikor beteg vagy sérült gyerek születik – az egyik fél egyszerűen nem vállalja be ezt a nehezített helyzetet és elmegy. Felelős-e az, akit elhagytak és egyedül marad a gyerekkel? Vannak, akik maguk lépnek ki egy kapcsolatból, de itt sem tudhatjuk, hogy pontosan mi áll e mögött. De talán nem is a felelősség a legfontosabb kérdés egy ilyen helyzetben.
Nekünk, akik 11 éve igyekszünk segíteni ezeket a családokat, nem az a dolgunk, hogy ítélkezzünk és eldöntsük, hogy ki miért került ilyen helyzetbe. Azt szeretnénk, hogy azok, akik már benne vannak, segítséget, támogatást kaphassanak a mindennapokhoz, hogy ők is és a gyerekeik is jobban érezzék magukat, teljesebb, egészségesebb, emberibb életet élhessenek. Hiszen az egyik szereplő egészen biztos, hogy semmit nem tett azért, hogy egyszülős családba kerüljön és ez a gyerek.
Hány érintettről van szó Magyarországon? Mekkora az elváltak, az özvegyek vagy más okból gyereket egyedülállóként nevelők aránya?
Pontos számokat senki nem tud mondani, a statisztikusok véleménye is megoszlik arról, hogy pontosan ki is számít egyszülőnek. Valahol 300-350 ezer között van az egyszülős családok száma és több mint félmillió gyereket nevelnek. Sokszor beszélek ezekről a számokról, de még mindig megdöbbent ez a magas szám, hiszen egy nem egészen tízmilliós országban élünk. Az egyszülős családok nagyobb részében válás szakította szét a családot, de már említettem az özvegyek nem elhanyagolható számát. És vannak azok, akik egyedül vállalnak vagy egyedül fogadnak örökbe gyereket – az ő esetükben sem mindig arról van szó, hogy így tervezték az életüket, valamiért így alakult. Az egyszülős családok döntő többsége kétszülős családként indult, aztán történt valami.
Mennyiben női ez a jelenség? A férfiakat mennyiben érinti?
Tíz egyszülős családból majdnem kilencben az anya a családfenntartó. De több tízezer férfi nevel egyedül, ami szintén nem elhanyagolható szám.
Melyek a külföldi tendenciák ezen a téren?
A nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a következő generáció egyharmada – legalábbis egy ideig – egy szülővel fog nevelkedni. A magyarországi magas szám tehát nem elszigetelt jelenség, világtendenciáról van szó. Hogy melyik ország hogyan támogatja, vagy nem támogatja az egyszülősöket, az legalább olyan változatos, mint maguk a családok. Van, ahol kiemelten, a kétszülős családokhoz képest további juttatásokkal segítik őket és van, ahol nem fordítanak rájuk különösebb figyelmet. Ugyanez igaz a civil támogatásra is: a briteknél például 100 éve működik egyszülős központ, más országokban esetleg meg sem említik őket.
Nemrég jelentős kormányzati segítséget kaptak az egyszülősök. Egyrészt, a nagycsaládosok mellett most már ők is előnyt élveznek a bölcsődei felvételeknél, másrészt félmilliárdos támogatást kapott a leendő egyszülős központ. Mit jelentenek ezek az egyszülősök számára a gyakorlatban?
Igazi áttörést jelent ez a támogatás, mind gyakorlati, mind pedig szimbolikus értelemben. Az, hogy létrejöhet egy központ, ami személyre szabottan ezeknek a családoknak kínál segítséget, ahol nem kell szégyellni, ha valaki nem tud apukát „prezentálni” egy rendezvényen, ahol róluk, nekik és velük zajlanak a programok, óriási dolog és reményeink szerint nagyon nagy segítség lesz az egyszülős családoknak. A másik oldalról pedig határozott és világos jelzés arra, hogy fontosak és egyenrangúak ezek a családok, nem „csonkák”, ahogy régebben hívtak minket – bár néha ez még mindig megesik.
Segítségnyújtásban vannak már tapasztalataid, hiszen tizenegy éve hoztad létre az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítványt, vezeted a www.egyszulo.hu honlapot. Miért hoztad ezt létre, mi a te személyes történeted?
Mint a legtöbb civil, én is személyes indíttatásból hoztam létre az alapítványt. Amikor egyedül maradtam a fiammal, annyira kellett volna a segítség és annyira nem találtam semmit, hogy úgy éreztem, muszáj nekem csinálnom egyet. És minél inkább mások felé fordul az ember, annál inkább elfordul a maga bajától. Segíteni jó, de sokszor azt is megmenti, aki segít. Remélem, hogy a központban is sokan meg tudják majd tapasztalni a segíteni és segítve lenni állapotot.
Az egyedülállók helyzete nem lehet könnyű, sem érzelmi, sem anyagi okból. Az Alapítvány és a honlap rengeteg egyszülős családon segített már, és nemcsak online tanácsadással, hanem fizikai segítséggel is.
Igen, már eddig is sokféle helyzetben fordultak hozzánk és sokféle helyzetben igyekeztünk segíteni. Az online tanácsadás csak az egyik része volt – jogi tanácsot adni lehet e-mailben is, de cipőt vagy élelmiszercsomagot adni, frissen szült kismamát látogatni, napközis táborba gyerekeket vinni csak személyesen lehet. Ez a legjobb része a munkánknak és ez a mai napig így van. És bármilyen nehéz, bármilyen fájdalmas helyzetben is van valaki, mégis ott van mögötte az a küzdeni akarás, az az eltökélt szeretet, ami csak egy szülőben lehet, aki küzd a gyerekéért, a gyereke jövőjéért, azért, hogy a gyerekének jobb legyen. És ezek csodálatos dolgok.
Milyen további konkrét segítséget tud majd nyújtani a központ?
Az elmúlt 11 évben rengeteg gondolatot, ötletet, tervet dédelgettünk, amiket most végre megvalósíthatunk – még felsorolni is nehéz lenne mindet. Alapvetően három nagy csoportra oszthatjuk a tervezett területeket: az első a konkrét segítségnyújtás, ami lehet tanácsadás, gyerekfelügyelet, nyaralás vagy éppen a gyerek korrepetálása vagy a megfelelő mester felkutatása.
A második a közösségépítés: olyan programok, ahol akár a gyerekkel, akár a gyerek nélkül lehetnek együtt a szülők, ahol lehet fejlődni, tanulni, kirándulni, főzni, tornázni és millió más olyan dolgot csinálni, ami kihúzza az egyedül nevelőket abból az ördögi körből, aminek a vége gyakran a teljes elmagányosodás, majd a depresszió.
A harmadik terület nem ilyen direkt: ez magának az egyszülős létnek az elismertetése, hiszen amikor szülők éveken, évtizedeken keresztül kettő helyett dolgoznak, az bizony hősies feladat, amiért inkább érdemelnek vállveregetést, mint lesajnálást vagy lenézést. Az előbbiből kevesebbet, az utóbbiból sajnos még mindig többet kapnak. Egy ilyen központnak fontos feladata az egyszülők „egyenjogúsítása” is, hogy ne csak a mindennapokban, de általában a társadalomban is jobban érezzék magukat. Ami például olyan apróságnak tűnő dologból is látszik, hogy vehet-e családi belépőt egy egyszülős család – mert jelenleg az egyszülősök ebből a szempontból sok helyen nem is számítanak családnak.
Mire lesz elég a kapott pénz?
A terveink szerint a központ létrehozása után több éves működtetést is meg kell oldanunk ebből a támogatásból és ez alatt az idő alatt kialakítani azokat a lábakat, amik hosszú és még hosszabb távon is életképes intézményt tudnak eltartani. Felelőtlenség lenne néhány év után azt mondani, hogy eddig tartott a támogatás, elfogyott a segítség is. Mi évtizedekben és országos hálózatban gondolkodunk és most, hogy ennyi év után ilyen csodálatos lehetőséget kaptunk, úgy érzem, hogy minden lehetséges.
Hol épül majd fel a központ és várhatóan kik lesznek a munkatársak?
Egyelőre még nincs végleges helyünk, keressük a legjobbat. Részben olyan munkatársakkal fogunk együtt dolgozni, akik eddig is velünk voltak és jól ismerik ezeket az élethelyzeteket. Olyan csapatot építettünk, akik mind szakmailag, mind pedig emberileg minőséget jelentenek. Hatalmas a feladat és nagyon érzékeny közegben dolgozunk.
A könyveddel kezdtük, fejezzük is be azzal. „Egyedülálló szülőnek lenni nem tragédia. Egy rossz házasság pocsék légkörben vagy bántalmazásnak kitéve élni – az tragédia.” De vajon lehet-e boldog, de legalább kiegyensúlyozott életet élni egyedülálló felnőttként és szülőként?
Lehet. Lehetünk boldogok egyedülálló szülőként és nevelhetünk egészséges, okos, kedves, helyes gyerekeket. Ez részben rajtunk, szülőkön múlik, de sok függ attól is, hogy milyen támogatást, milyen fogadtatást kapunk a külvilágtól. És ne felejtsük el azt sem, hogy azzal, hogy valaki egyedül maradt, még nem ítéltetett örökös magányra. Jöhet új kapcsolat, új házasság, amikor kiderül, hogy az egyszülős lét nem feltétlenül életforma, hanem élethelyzet. De nem szabad erőltetni az új házasságot, a mindenáron kétszülős létet. Amikor az embernek gyereke születik, megváltozik a világ. Rengeteg fáradság, rengeteg macera, állandó aggódás, sok idegeskedés, de mégiscsak ez a legjobb dolog a világon. Van egy kamaszgyerekem, nem éppen könnyű kor és senki, de senki nem tudja olyan gyorsan 200-ra fellökni a vérnyomásomat, mint ő. De ha ránézek, tudom, hogy soha ilyen csodálatos dolog nem történt velem, mint hogy az anyja lehetek. Ha gyerekünk van, állandóan ott él velünk egy ki nem fogyó boldogságforrás. Hogy is ne lehetnénk boldogok?
Sajtókörkép – Orbán Viktor interjú
A 444 ironikus hangnemben számolt be Orbán Viktor interjújáról.
Nem tudunk másra következtetni, minthogy valamit takargat Karácsony Gergely – exkluzív interjút adott a miniszterhelyettes
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese szerint a fővárosban vélhetően ugyanaz a politikai zsarolás folyik, mint korábban Demszky Gábor regnálása alatt.
Tarr lebuktatta a Tiszát: „Rosszabbul fogsz élni, több pénzt fognak tőled elvenni!” – Deutsch Tamás
Belföld
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Magyar Péter pártja szerint a rezsicsökkentés „illúzió”, de elismerik, hogy könnyebbséget hozott
Belegabalyodott a Tisza Párt a saját facebook-bejegyzésébe.
Az egész magyar gazdaságot romba döntené Magyar Péter: a családok helyett a multik járnának jól a Tisza-csomaggal
A külföldi tulajdonú nagyvállalatok jobban járnának, miközben a brutális megszorítások óriási jövedelemcsökkenést okoznának a családoknak.
Orosz drón Románia felett – erős válaszcsapást követelnek az ukránok
Külföld
A történteket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem hagyta szó nélkül, szerinte nem véletlen akció volt.
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
Összesen 56 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
madarasi.abel
2017. március 17. 06:58
Az egyszülős család elfogadása az első lépés a homoszexuális házasságok elfogadása felé.
Az Úr törvénye a válást is tiltja, az meg teljesen erkölcsellenes, ha valaki önszántából zabigyereket szül.
Válasz erre
10
4
P.A.
2017. január 19. 19:39
Azért szerintem fontos, hogy az ember jól érezze magát ebben a világban.
Nyilván más a véleményünk a dolgokról, az általad is leírt hárem-modell (szigorúan gyereknevelés szempontból mondom) szerintem természetesebb és a világtörténelem során elterjedtebb is volt. A most erőltetett verzió meg... erőltetett.
De én tudom, hogy sokan azt gondolják, amit te írsz. Nem kell ugyanazt gondolnia mindenkinek.
A kezdeti kommented agresszívabb volt, így most egyből könnyebben tiszteli az ember azt, amit írsz.
Válasz erre
0
2
Izabella70
2017. január 18. 10:48
Annyiban szólnék a cikkhez hozzá, hogy az én volt férjem tehetős ügyvég/politikus. 10 éve váltunk el. Két utcával arréb lakunk egymástól (kb.10 percre), van két fia (11 és 14 évesek) egyedül nevelem őket. A kisebbik fiam minden hétvégén szinte könyörög neki, hogy elmehet-e hozzájuk egy kicsit. Mindig kifogás van. Lassan kihal a fiamból az örökös csalódás és visszautasítás miatt a vágy, hogy elmenjen hozzájuk. Ez egy ördögi kör: mivel ez így megy lassan 10 éve, kire számíthatok én, mint anya, ki ápolja a lelkét a gyermeknek és ki az aki inkább mindig vele tölti a szabadidejét, minthogy egy kicsit saját magára, mint az édesanya. Tehát: az elmagányosodásra próbálok utalni soraimban, mely szó megragadta a figyelmemet. Mivel a gyermekem gyakorlatilag csak rám számíthat, mindig nyitva áll az a bizonyos ajtó előtte,ahol biztonságos otthont, szeretetet kap. Számomra ő az első, aki a legfontosabb, ezért nincs magánélet.. Lehet, hogy ez az én hibám, de nehéz háttérbe helyezni egy gyermeket, ha a másik szülőtől nem kap a lelki szükségleteihez megfelelő értékeket.
Válasz erre
0
0
madarasi.abel
2017. január 14. 01:20
Egy igazi családot egy férfi, egy nő, és a gyerekek alkotnak.
Minden más a libernyák fertő megnyilvánulása, ami alól legfeljebb a megözvegyülés adhat mentséget.
Egyedülálló szülőnek lenni nem tragédia, hanem BŰN.
Válasz erre
6
5