A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok nemzetközi szinten is kiemelkedő, erős „tantervi jellegű” tudással bírnak, ugyanakkor ezeket az alapokat a 15 évesek nem tudják a nem iskolai kontextusokat modellező digitális PISA-feladatokban kamatoztatni – többek között ez állapítható meg a PISA, a TIMSS nemzetközi és az országos kompetenciamérések legfrissebb adataiból.
Ostorics László, az Oktatási Hivatal osztályvezetője egy budapesti, köznevelési konferencián kifejtette: mindhárom mérés azt mutatta a fenti jelenség egyik legfőbb okát: a tanulók szociális összetétele jelentősen befolyásolja az intézmények közötti eredménykülönbségeket.
PISA
A PISA feladatsorai azt vizsgálták, hogy a résztvevő országok 15 éves tanulói hogyan tudják alkalmazni tudásukat az iskolán kívüli szituációkat modellező, immár számítógépen megjelenő tesztek megoldásában. Az osztályvezető ismertetése szerint az eredmények azt mutatják, hogy a magyar tanulók a természettudomány, a matematika és a szövegértés területén is az OECD-országok átlaga alatt teljesítettek. A természettudományokban egyes országokat tekintve hazánk az utolsó negyedben végzett, 477 ponttal, ez jelentős visszaesés 2012-höz képest.
Ugyanez a helyzet a szövegértésnél, itt is gyengülés volt tapasztalható, a digitális matematika eredmény megegyezik a 2012-es eredménnyel. A különbségek mintegy ötödét magyarázza a családi háttér. A mérés fő területe ez alkalommal a természettudomány volt, ilyen kérdésekkel találkozott a legtöbb diák, a matematikai és szövegértési feladatokat a diákok egy részének kellett megoldania.
A magyar 15 évesek eredményei 2000-15 között legnagyobbrészt átlag alattiak voltak, a szövegértés pontszám 2009-ben, a természettudományos eredmény 2006-2009 között, matematikaátlag pedig szintén 2009-ben érte csak el az OECD-országok átlagát. A felmérésbe, amelyet 2000 óta, három évente tartanak, 200 iskola, közel 5600 tanuló kapcsolódott be hazánkban, illetve 35 OECD és 37 partnerország vett részt – közölte.
TIMSS
Az osztályvezető ismertetése szerint a TIMSS tantervi tudást és alkalmazást, értelmezést mérő természettudományi és matematikatesztjein viszont a magyar 4. és 8. osztályos diákok kiemelkedő eredményeket értek el, az 500 pontos skálaátlag felett teljesítettek. A magyar tanulók olyan oktatási rendszerek diákjaival értek el azonos teljesítményt, mint Finnország és Lengyelország (4.osztályos matematika), Svédország és Norvégia (4. osztályos természettudomány).
A magyaroknál jobb eredményt a 4. osztályos természettudomány és a 8. osztályos természettudomány és matematika mérési területen szinte csak a távol-keleti országok és Oroszország tanulói értek el. A felmérésben, amelyet 1995 óta négy évente végeznek, 150 iskola, mintegy 10.800 diák vett részt.
Országos kompetencia-mérés
Az országos kompetencia-mérés évente jelez vissza az országostól az iskolain keresztül egészen a tanulói szintig a szövegértés és a matematikai eszköztudás területén. A PISA-méréshez hasonlóan az iskolán kívüli helyzeteket modellezik, de a tesztet nyomtatott formában töltik ki a diákok 6., 8. és 10. osztályban. Az OKM adatai szerint a magyar tanulók két alapkompetenciáját jellemző értékek a statisztikai ingadozástól eltekintve 2008-ig visszamenőleg stabilak – közölte az osztályvezető. Ebben a felmérésben mintegy 266 ezer tanuló vett részt.
*
Palkovics László oktatási államtitkár – aki előadását a PISA-eredmények kedd délelőtti nyilvánosságra hozatala előtt tartotta – kiemelte: az oktatásban az egyenlőség és méltányosság kérdése nem csak társadalmi okok miatt fontos, hanem azért is, mert az eredményekre is hatással van. Hozzátette: a legnagyobb kihívás, ami az oktatási rendszer előtt áll, hogy megtanítsák a diákokat tanulni. A jó iskola feltétele a jó tanár – mutatott rá, majd kiemelte a tanárok módszertani felkészültségét, megfelelő képzettségét és a tanítás hatékonyságát.
Kitért az ennek érdekében hozott intézkedésekre, a Klebelsberg-ösztöndíjra, és azt mondta: napjainkban egyre többen és egyre jobb képességű diákok választják a tanári pályát. A jól működő oktatási rendszerekben a tanárok egymással is együttműködnek, kicserélik tapasztalataikat, ezért az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján külön felületet indítottak – jelezte, hozzátéve: szeretnék, ha a pedagógusképző intézmények a továbbképzésben nagyobb szerepet vállalnának, s ha ez az egyetemeken történne. Nagyon fontos az is, hogy az oktatásra fordítandó források elköltése miként történik – hangsúlyozta. 2012-ben csaknem 1350 milliárdot fordítottak a területre, ez az idei évben várhatóan eléri a 2000 milliárdot – jelezte.
Kitért arra is: a nagyvárosok és közepes városok iskolái elválnak a többitől, az egy tanárra jutó gyermekszám magasabb, és az látszik, lehet magasabb létszámú osztályokban is jó oktatást folytatni. Beszámolt arról, hogy az esélyteremtést célzó programokra mintegy 193 milliárdot fordítanak, ezek között említette a kisgyerekkori nevelés támogatását, a pedagógusok felkészítését, megelőzendő a végzettség nélküli iskolaelhagyást.
A felmérésekről szólva kiemelte: az EU tagállamok jelentős részében visszalépés tapasztalható a 2012-es PISA-eredményekhez képest, és muszáj csökkenteni azokat a jelenségeket, amelyek a nem egyenlő hozzáférésből fakadnak. Kitért arra is: a korai nevelés, a kötelező óvodáztatás várhatóan pozitív eredményeket hoz majd, de ennek eredményei Magyarországon később lesznek láthatóak.
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke kiemelte: az elmúlt két évtizedben óriási változásnak lehetnek tanúi, az egyes országokon belül és nemzetközi területen is az eredményekre fókuszáló folyamatok indultak el. Ez a változás várhatóan a következő években tovább erősödik.
(MTI)
„Ha az emberi identitásrészek – a hit, a család, a nemzethez tartozás, a szerepeink – összhangban vannak, akkor nemcsak egyénileg, hanem nemzeti szinten is védettebbek leszünk” – fogalmazott a volt igazságügyi miniszter.
Komjáthy György nem sokkal 92. születésnapja előtt távozott. Családja szerint még jócskán akadtak tervei.
Még szerencse, hogy a józan többség nem károg, hanem értékeli mindazt, amit értékelni, megbecsülni lehet.
Minden eddiginél frissebb és részletgazdagabb adatokkal teli gimnáziumi rangsorral jelentkezik az MCC az Oktatási Hivatallal együttműködve. Mitől jó egy iskola? Hol van egy gimnázium lelke? S miért hősök a pedagógusok? Többek között erre igyekeztek választ adni a MCC-OH Országos Gimnáziumi Rangsora kiadvány sajtótájékoztatóján.
Mi áll a dadogás hátterében? Kik birkóznak meg nehezebben a dadogás okozta nehézségekkel? Miként tudnak segíteni a pedagógusok? A dadogás elfogadásának világnapja alkalmából Hojdák Gergelyt kérdeztük.
A kommunista álom végül mindig ugyanoda vezet: nem a közös jólétbe, hanem a közös semmibe.
Bovier György, fővárosi képviselő egy az egyben kijelentette Bohár Dánielnek, hogy nem terveznek nyugdíjemelést.
A Zöldek és Munkáspárt szövetségének jelöltje azonnal távozott a gyenge szereplést követően.
