A XI. kerület önkormányzata három évvel a kormány 2016 szeptemberében elfogadott Digitális Oktatási Stratégia (DOS) előtt jár, hiszen már 2014-ben elindította okos tantermek kialakítását célzó programját, a Smart Schoolt. A XI kerületi Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium meghívására végignéztünk egy interaktív biológiaórát az okos tanteremben. Beszámoló.
2016. november 18. 10:04
p
0
0
19
Mentés
Egy okos tanteremben zajló óra
A digitális tanóra azzal kezdődik, hogy a hetes kiosztja – a páncélszekrényben őrzött, és az óra végén oda visszakerülő – egyforma tableteket a diákoknak. A tanár megadja a belépéshez szükséges kódot, amellyel a diákok belépnek a tableten egy közös platformra: itt zajlik aztán az óra. (A rendszert úgy építették ki, hogy nem engedélyezi a wifi szabad használatát, így nem fenyeget az a veszély, hogy a gyerekek az órai tableteken – vagy szünetben a saját eszközeiken – az iskolai internetre kapcsolódva nem kívánatos tartalmakat hívjanak le. (A digitális pedagógiának amúgy is alapja az internetbiztonsági képzés, hiszen a gyerekeknek később a munkahelyükön is be kell majd tartaniuk az alapvető szabályokat – ezek ismerete tehát a digitális írástudás elengedhetetlen része.)
A belépés után az óra a tanár által előzetesen eltervezett és gépre vitt ismeretátadás, szemléltetés, gyakorlás és számonkérés rendjében történik a közös platformon. A tábla „természetes” okostábla, és „összeköttetésben” van a tabletekkel. Biológia órán vagyunk, és ez abból derül ki, hogy az okostáblán az emberi test, amelyről – mivel az emésztő- és a légzőszervek a téma – a tanárnő „lehámozva” a bőr-, izom-, csontvázrendszert, majd az ereket és az idegeket, és végül maradnak csak a belső szervek, melyet aztán ide-oda forgatva bemutat, hogy minden oldalról megnézhessék a diákok.
Tesztsor kitöltése következik. A tanárnő „kiküldi a tabletre” a tesztsort, amelyet a gyerekek időre elvégeznek. (Egymásról lesni nem érdemes, mert a kérdéseket véletlenszerű sorrendben kapják.) Utána a diákok a tanárnővel együtt azonnal kiértékelik: kiderült, hogy van-e hibátlan teszt, hány 1 vagy kéthibás van, és melyik kérdés az, amelyik a legtöbb diákot „megfogta”. A teszt kiértékelése a tableteken is megjelenik, a diákok önállóan is tanulmányozzák a saját és az osztály eredményeit.
A tesztsor után tovább zajlik az ismeretátadás, ezúttal a tanárnő egy videón mutatja be a légzést. (Mindenki egyszerre veszi a levegőt a videón szereplő animációs figurával.) Közben körbejár a gyerekek között egy emésztő- és légzőszerv-makett, majd a tanárnő két üveglap segítségével bemutatja azt is, hogy hogyan és miért mozog együtt a két mellhártya. Az okostáblán röntgenfelvétel és tüdőpreparátum is látható. Az óra végén az új tananyagot összefoglaló táblázat az okostábláról a diákok füzetébe is belekerül.
A digitális oktatás segítségével tehát a diákok ugyanakkora erőbedobással sokkal több tudást szereznek meg, mint a hagyományos könyvek és munkafüzetek használatával, mert az információk korszerűen, több vizuális elemmel illusztrálva jutnak el hozzájuk, biztosítva ezzel a könnyebb megértést. Nemcsak az ismeretek elsajátítása izgalmasabb és hatékonyabb így, de a számonkérés is sokkal egyszerűbb, átláthatóbb és gyorsabb, hiszen az ellenőrző teszteket a gép azonnal kiértékeli, a hibákat megjeleníti, így tanár és a diák számára is azonnal világos lesz, ki mit oldott meg helyesen, illetve mit és hogyan rontott el, azaz azonnal és egyértelműen kiderül, hogy az osztály vajon megértette és elsajátította a tudnivalókat. Mivel a visszacsatolás (jó eredmény vagy a lemaradás) azonnali, és nem másnap vagy harmadnap, a papíralapú dolgozatjavításkor derül ki, ez pedig a képzett tanárok kezében egyszerre biztosítja a tehetségek továbbképzését és a lemaradók mielőbbi felzárkóztatását.
Ugyanakkor a digitális eszközök csak kiegészítik, és nem helyettesítik a hagyományos eszközöket – legalábbis egyelőre –, hiszen az órán a füzetbe írt jegyzetekből és a tankönyvekből tudnak otthon készülni. A témazárókat továbbra is papíralapon írják.
A tanárok és a fejlesztők együttműködése
A tanárokat digitális pedagógia azonban nem merül ki abban, hogy a könyveket és a munkafüzeteket számítógépre viszik. Az egész óra megtervezése, az ismeretek átadása, a gyakorlás, a számonkérés, az oktatási segédeszközök bemutatása, sőt az óra és az eredmények adminisztrációja is a gépen történik. Mindez összetett pedagógiai és informatikai tudást követel meg a tanároktól, valamint a digitális eszközöket kidolgozó fejlesztőktől. Éppen ezért a XI. kerületben minden eszköz telepítésének előfeltétele, hogy a fejlesztő cég és iskola vezetésének szoros együttműködése, valamint az, hogy kellő számú pedagógus részesüljön digitális pedagógiai képzésben annak érdekében, hogy az okos tantermek az órarendbe illesztve folyamatosan használatban legyenek.
Az óra végén tartott kerekasztal beszélgetésen, az eszközöket biztosító Újbuda Smart 11 Nonprofit Kft. vezetője, Janurik Lajos elmesélte, hogy az okos tanterem létrehozása előtt az iskola igazgatójával hetekig tárgyaltak a lehetőségekről és az iskola igényeiről, járták a vidéket és kutatták a külföldi gyakorlatokat annak eldöntésére, hogy mit is tudjon a bevezetendő rendszer. Végül közösen választottak, teszteltek és korrigáltak, majd döntöttek, valamint azóta után is folyamatosan monitorozzák és szükség szerint javítják, továbbfejlesztik a meglévő eszközt.
A Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Bánáti István elmondása szerint az okos tanterem bevezetését két tanár – köztük a biológiaórát tartó tanárnő, Hetzl Andrea – azonnal felkarolta, míg a többiek megkérdőjelezték a szükségességét. A kezdeti nem kevés ellenállást viszont szép lassan felváltotta az elfogadás, hasonlóan a korábban bevezetett digitális eszközök (digitális bőrönd, e-napló, interaktív táblák) esetéhez. Kezdetben csak biológiaórákat tartottak itt, de már kémia, fizika, sőt nyelvórákat is tartanak. Az ugrásszerűen megnövekedett érdeklődést bizonyítja az teremajtóra kifüggesztett sűrűn teli órarend.
Digitális Oktatási Stratégia
A kormány szeptemberben elfogadta a Digitális Oktatási Stratégiát (DOS), amely a magyar oktatás minden szintjén biztosítja a digitális kompetenciák elsajátítását minden tanuló számára: senki nem hagyhatja el az oktatási és képzési rendszert anélkül, hogy a munkaerőpiac által elvárt digitális alapkészségekkel rendelkezne. A számítógépes eszközök használata mára olyan munkakörökben is alapkövetelménnyé vált, amelyeket korábban egyszerű kétkezi munkának képzeltünk. Ha esélyt akarunk adni gyermekeinknek a boldogulásra, fel kell őket készítenünk ezek alkalmazására is. Mindez olyannyira egyértelmű, hogy az alapvető ismeretek összességét „digitális írástudásnak” nevezzük.
Tény, hogy az idő előrehaladtával egyre kevesebb asztalosra és mind több asztalosipari robotot irányító szakemberre lesz szükségünk, ha versenyben akarunk maradni a világgal, azaz munkát akarunk magunknak és a minket követő generációknak. Ezt felismerve, a kormány úgy döntött: a köznevelésben, a szakképzésben, a felsőoktatásban és a felnőttképzésben egyaránt meg kell teremteni a digitális írástudás megszerzésének alapjait. A DOS kiterjed a fizikai infrastruktúra megteremtésére, az oktatási intézmények eszközellátására, a tanárok képzésére, digitális oktatási tartalom fejlesztésére, valamint a rendszer nyomon követésére és adminisztrációjára. A stratégia célja, hogy mindez a legnagyobb és legeldugottabb általános iskolákban egyaránt megvalósuljon.
A XI. kerületi mintaprojekt
Budapest XI. kerületének önkormányzata három évvel a DOS előtt jár. A kerület vezetése már 2014-ben elindította okos tantermek kialakítását célzó programját, a Smart Schoolt.
A Smart School keretében 2014-től kezdve az Újbuda Smart 11 Nonprofit Kft. megkezdte a XI. kerületi iskolákban az informatikai infrastruktúra fejlesztését (internet-sávszélesség növelése, összes számítógép lecserélése), a digitális oktató tantermek kialakítását (interaktív LFD-tábla, tabletek, oktatást támogató szoftverek), a jó minőségű digitális tananyagok felkutatását és a tanárok képzését. Ennek eredményeként ma három kerületi iskolában működik intelligens osztályterem, amelyekben közel ezerötszáz diák részesülhet különböző tárgyakat tanulva digitális képzésben. Jelenleg zajlanak azok a beszerzések, amelyek eredményeként pár héten belül további négy iskola bevonásával megduplázódik a digitális pedagógiával tanuló diákok száma a kerületben.
„Gondolta volna, hogy ilyen rendes ember lesz belőlem?” Talán ennél szívmelengetőbbet nem is hallhat egy cigány szegregátumban szolgáló szerzetesnővér. A Szent Ferenc Kisnővérei közösség tagjai néhány évtizede a legkilátástalanabb helyzetben élők mellé szegődtek, s azóta minden csillogó koromfekete szempárból maga Krisztus néz vissza rájuk. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Arlón jártunk.
A gödi Búzaszem iskolában évek óta a táskák mélyén lapulnak az okoseszközök. A tanulóknak egészen nyolcadik osztályig még odahaza sincs megengedve a használatuk. Helyette néptánc- és népzeneórákat vesznek, cserkészkednek, a fiúk még a szablyavívás fortélyait is elsajátíthatják.
Itt a táblán demonstrál a tanár, milyen interakcióról hadoválsz? S kinek szemléltet, ha nem néznek oda, hanem a saját kütyüjükkel matatnak?
Nem attól modern az óra, hogy megtöltik modern ezközökkel.
Amúgy, a modern órán is a pedagógia, a tanítás alapelveit, folyamatát be kell tartani.