Az ellenfél beemelte a verbális és fizikai erőszak kultúráját

Ahol elfogynak az érvek, ott marad a kiabálás, az agresszió és a trükközés.

Tudod-e, mi az a patina? Vajon kik voltak a huszárok? Sejted, mi volt valaha a körút és a Vígszínház helyén? Hallottál már a hídmesterekről és arról, mi a feladatuk? Tudod-e, ki volt Budapest vőlegénye, és miért hívták kockás bárónak? Gondoltad volna, hogy Európában azért épült elsőként nálunk földalatti, mert az Andrássy utat akkoriban gyönyörű fakocka burkolat fedte, melyet nem akartak tönkretenni a sínekkel? Tudod-e, hogy mit rejt a Várhegy gyomra? Tudod-e, miért van hét tornya a Halászbástyának? És miért nincsenek felhőkarcolók Budapesten? Mindez és még számtalan egyéb érdekesség kiderül Tittel Kinga új, hiánypótló családi útikönyvéből, a Mesélő Budapestből. Interjúnk.
Mi már régóta ismerjük egymást, még a „gyerekeink előtti életünkből”, amikor még mindketten egy multinacionális vállalatnál dolgoztunk. Mindkettőnknek jelentősen más irányt vett azóta az élete, mind a családi élet, mind a munka terén. Neked két gyereked született és közben fordítóból idegenvezető lettél. Miért?
Már a gyerekekkel otthon töltött évek alatt is kacérkodtam ezzel a lehetőséggel (a közgazdász diplomám előtt, még a középiskolában végeztem el fakultáció keretében az idegenvezetést). Amikor öt év után döntenem kellett, hogy visszamegyek-e a multinacionális céghez dolgozni, vagy veszek egy mély levegőt és a saját lábamra állok, az utóbbi mellett döntöttem. Megkönnyítette a döntésemet, hogy csak teljes munkaidőbe mehettem volna vissza dolgozni, amit a gyerekek miatt nagyon nem szerettem volna, illetve „várt” egy cég, akire építhettem az idegenvezetés terén, tehát nem kellett kilincselnem munkáért.
A teljesség nem volt, és nem is lehetett, a célom a könyv megírásakor, hiszen a terjedelem komoly korlátokat állított. A téma kiválasztásakor igyekeztem a leggyakrabban látogatott és legnépszerűbb helyekre, útvonalakra, illetve a legfontosabb összefüggésekre összpontosítani, ami mindenki – és bárki – számára érdekes lehet. Azt is tudom, hogy több tény már a könyv megjelenésekor sem lesz helytálló, hiszen Budapest hihetetlen változásokon megy keresztül ezekben az években: talán csak a 19. század végén (e világváros születésekor), illetve a II. világháború utáni újjáépítés idején lehettek elődeink tanúi a mostanihoz hasonló nagy ívű és mélyreható átalakulásnak.
Címlapfotó: Kirschner Anna.