Jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság Magyarországon

A csecsemőhalálozás legfontosabb oka jelenleg a koraszülés

A társaság közleményében kiemelte: az OECD-országok 6,7 százalékos átlagával szemben Magyarországon szakemberek szerint a gyermekek 8,4 százaléka születik meg túl korán, és az Európai Unión belül is Magyarország azon országok egyike, ahol a legtöbb koraszülött jön világra, a koraszülések magas arányát népbetegségnek kell tekinteni.

Magyarországon a csecsemőhalálozás (az egyéves kor előtt meghalt gyermekek száma ezer élve születésre vetítve) legfontosabb oka jelenleg a koraszülés. Az idő előtt születettek közül csaknem másfél ezren extrém alacsony (1.500 gramm alatti) születési súllyal érkeznek. Közülük kerül ki a csecsemőhalottak 80%-a és a megbetegedettek 90%-a. A csecsemőhalálozás alakulását befolyásolja még az anya iskolázottsága, a környezet, az egészségügyi infrastruktúra, a védőoltások elérhetősége és általában a közegészségügyi, gazdasági helyzet.

A maradandóan károsodott gyermekek zöme is ebből a körből kerül ki, elsősorban bélelhalás, súlyos agyvérzés, krónikus tüdőbetegség fenyegeti őket, de a vakság, a süketség, továbbá a mozgásfejlődési elmaradás és a tanulási nehézségek is még mindig sújtják ezeket az újszülötteket.

A koraszülöttek világnapja (november 17.) alkalmából kiadott közlemény szerint a csecsemőhalandóság csökkenésében elért sikert az alapozta meg, hogy az újszülöttekkel foglalkozó szakemberek 2005 óta országosan gyűjtik és elemzik az intenzív ellátással kapcsolatos adatokat, amelyekre alapozva hatásosabb gyógyító eljárásokat vezettek be. Emellett 2014-2015-ben megtörtént az elavult orvosi műszerpark cseréje, központi forrásból.

A szervezet megjegyezte, a koraszülött-intenzív ellátás (PIC) az orvoslás egyik leggyorsabban fejlődő területe, 4-5 évente újul meg az orvosok tudása, valamint a lélegeztető gépek és a monitorok tudásszintje. A koraszülöttek javuló életben maradási esélyéhez a technikai fejlődés mellett jelentősen hozzájárult az is, hogy a korábbi agresszív, invazív kezelési elveket egy noninvazív, gyengédebb, kevésbé ártalmas terápiás szemlélet váltotta fel az elmúlt években.

Az anyatejes táplálás és a koragyermekkori intervenció fontossága

Egy másik jelentős túlélési tényező az újszülöttek anyatejjel történő táplálása. Bár a szoptatással táplált újszülöttek számában Magyarország évtizedeken keresztül az éllovasok között volt, az elmúlt években egyre kevesebben szoptatnak, ebben a megyék között is jelentős a különbség. A koraszülött-intenzív ellátásban dolgozó szakemberek mozgalmat indítottak azért, hogy ismét növekedjen az anyatejjel tápláltak száma.

A neonatológiában is teret hódít a felfogás, hogy a kezelt gyermekeket és szervezetüket egységes egésznek, őket magukat pedig a család szerves részének kell tekinteni. Így a csúcstechnológiás felszereltség, a korszerű gyógyszerek és a kezelési eljárások kiegészülnek a családok bevonásával. Ide tartozik az anyatejes táplálás vagy a bőr-bőr kontaktus lehetősége, ezek jelentősen hozzájárulnak a gyakran 1.000 gramm alatti gyermekek egészséges túléléséhez. A szakemberek szerint a koraszülöttosztályokon a családintegrált gondozás lehet a jövő, ennek lényege, hogy a szülők a nap egy részében koraszülöttjeik valós ápolóivá válnak.

A csecsemőhalandóság olyan mértékben csökkent, hogy a hangsúly egyre inkább a túlélők megfelelő életminőségének biztosítása felé tolódik el – vélik a szakemberek. A legéretlenebb koraszülöttek jelentős része valamilyen szövődménnyel vészeli át a születés körüli időszakot, és e szövődmények határozzák meg a gyermek életminőségét, a korai fejlesztési igényt és végső soron a társadalmi beilleszkedés sikerességét.

Az 1.500 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek évente átlagosan 1.200 körüli számával kalkulálva, csupán ebben a csoportban évente mintegy 7.200-ra tehető azon 6 év alatti gyermekek száma, akik egy adott évben intenzív korai fejlesztést igényelnének. A koragyermekkori intervencióban részesülő gyermekek 15 százaléka 3 éves korára, 30 százaléka 5 éves korára „problémamentessé” válik. Magyarországon jelenleg 21 újszülött-intenzív osztályon történik az évente mintegy 6.500 koraszülött és beteg újszülött gyógyítása.

A neonatológusok felhívása

Az anyatejes táplálás kedvezőtlen magyarországi változásnak a megállítására négy vezető neonatológus – Dr. Szabó Miklós, Dr. Gárdos László, Dr. Kovács Tamás és Dr. Nádor Csaba – szakmai felhívást fogalmazott meg az anyatejes táplálás támogatására. A felhívást a Nyíregyházán megrendezett Magyar Perinatológiai Társaság XIV. Tudományos Kongresszusán tették közzé. A deklaráció szakmai tartalmát egyöntetűen támogatják a vezető neonatológusok és szülészek is.

A felhívás a legfrissebb tudományos bizonyítékokra és ajánlásokra támaszkodva sorolja fel azokat a teendőket, amellyel a szakemberek, az orvosok, ápolók és védőnők a mindennapok gyakorlatában leginkább elősegíthetik az anyatejes táplálást és szoptatást.

A deklaráció egyaránt kitér a megszületés utáni közvetlen időszak, a kórházban töltött idő és a későbbi fejlődési időszak teendőire, valamint külön tárgyalja az egészséges csecsemőkkel és a koraszülöttekkel kapcsolatos feladatokat. A kezdeményező szakemberek szeretnék elérni, hogy minél több hazai szakmai és civil szervezet, kórházak, gyógyító intézmények támogassák és kötelezzék el magukat a megfogalmazott célok megvalósítására. Bíznak abban, hogy kezdeményezésük önmagában javítani fogja Magyarországon a szoptatás és anyatejes táplálás gyakoriságát. Ugyanakkor hosszabb távon törekvésük az is, hogy meggyőzzék a döntéshozókat, hogy újra induljon Magyarországon olyan hosszú távú kormányzati program, amely megkülönböztetett figyelmet szentel az anyatejes táplálásnak és szoptatásnak.

(MTI, Babafalva)