A kutatók szerint a gyermekek alapvetően az édesanyjuktól öröklik intelligenciájukat. De miért? Erre a kérdésre válaszol a család.hu írása.
Egy tanulmány szerint a gyermekek alapvetően az édesanyjuktól öröklik intelligenciájukat. Ennek oka, hogy az ezért felelős géneket az X kromoszóma viszi tovább.
Az ember azt gondolná, hogy az anyának és az apának ugyanakkora szerepe van abban, mennyire lesz intelligens a gyerek, ám egy friss kutatás szerint ez messze nincs így.
Olyannyira nem, hogy azt az X kromoszóma örökíti tovább, és mivel a nőknek ebből ugye kettő van (szemben a férfiak XY kromoszómáival), így logikus a következtetés, hogy az intelligenciáért nagyobb mértékben felelősek az édesanyák.
„Az elképzelés alapja, hogy egyes gének másképp viselkednek, attól függően, hogy kitől származnak. Azaz vannak olyanok, melyek csak akkor működnek, ha az anyától jönnek, viszont ugyanaz a gén, ha az apától örökli a gyerek, nem lesz aktív” — írja posztjában Jennifer Delgado pszichológus.
Az persze eddig sem volt kérdés, hogy az intelligencia öröklődik, ám egészen a közelmúltig a tudósok is úgy vélték, hogy ez legalább annyira függ az apától, mint az anyától.
Annak ellenére, hogy az egyik első kutatást már 1984-ben elvégezték a Cambridge-i Egyetemen. Ebben (és az ezt követőkben) az agy fejlődését vizsgálva arra jutottak, hogy az anyától származó gének nagyobb mértékben járulnak hozzá az agy bizonyos részeinek fejlődéséhez, mint az apaiak.
Az egyik legérdekesebb felmérést 1994-ben végezték a skóciai Glasgowban, ahol több mint 12 ezer 14 és 22 év közötti fiatalt vizsgáltak meg. A kutatók több tényezőt is figyelembe vettek, kezdve a bőrszíntől az oktatáson át a társadalmi-gazdasági helyzetig.
A következtetésük az lett, hogy az intelligenciát a legpontosabban az anya IQ-jából kiindulva lehet megjósolni. Olyannyira, hogy a vizsgált fiatalok IQ-ja szinte minden esetben 15 pontos eltérésen belül volt az édesanyáéhoz képest.
Azért odáig nem mennénk el (és a tudomány sem teszi nagy szerencsénkre), hogy az apai géneknek semmilyen hatása nincs az intelligenciára. Más kutatások ugyanis kimutatták, hogy az apától örökölt gének az agy limbikus rendszerében halmozódnak fel.
Ez az agynak az a része, amely a hangulatokért és ösztönökért felel, valamint olyan alapvető tevékenységeket kontrollál, mint az éhség, a szex vagy az agresszió. Az anyai gének inkább az agykéregben találhatók, amely az olyan kognitív funkciókért felel, mint a memória, az érzékelés, a nyelv.
Más kérdés, hogy a genetika nem minden az intelligencia terén sem, legalább ilyen fontos az anyával való kapcsolat. Egy, a Minnesotai Egyetemen végzett felmérés szerint azok a gyerekek, akik szoros kapcsolatban vannak az édesanyjukkal, már egészen korán, akár kétéves korban is kifejezetten összetett, szimbólumokra épülő játékokat is könnyedén elsajátítanak, kitartóbbak és jobb a kudarctűrő képességük.
Ha már ennyire belemerültünk a tanulmányokba, akkor hadd hozzunk fel még egyet. Ezt a Washingtoni Egyetemen végezték, és azt bizonyította, hogy az édesanyjuktól megfelelő támogatást és érzelmi biztonságot kapó gyerekeknél jobban kifejlődött az agynak a tanulásért és stresszkezelésért felelős része.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az intelligenciának mindössze 40-60 százaléka örökletes, ami azt jelenti, hogy nagyon sok múlik a környezeten, az ösztönzésen, a személyiségjegyeken is.
Amit hétköznapi értelemben intelligenciának nevezünk, az nem más, mint problémamegoldó képesség, ám már egy egyszerű matematikai művelet megoldásához is szükség van az agy limbikus rendszerére is, mivel egységként működünk. Magyarán hiába kötjük az intelligenciát a racionális gondolkodáshoz, nem hagyhatjuk ki az intuíciót és az érzelmeket sem, amihez viszont az apák is nagy mértékben hozzájárulnak.
Végül ne felejtsük el, hogy hiába van egy gyermeknek magas IQ-ja, az intelligenciát folyamatosan stimulálnunk kell, új kihívások elé kell állítanunk, hogy fejlődhessen egy életen keresztül — foglalta össze a család.hu.