- Az első baba születése után okozott valami meglepetést?
- Nem igazán. A második kislányom születése után viszont váratlanul ért, hogy nála sok dolog nem úgy működött, mint az elsőnél. Azt hittem, rutin szerint tudom végezni a testvérénél megtapasztalt és bevált dolgokat. Gyorsan rá kellett azonban jönnöm, hogy a két gyerek között nagy különbség van, mindkettő saját egyéniség és semmilyen szinten nem szabad őket összehasonlítani.
- Miben mutatkozott meg a különbség a két baba között?
- Az elsőnél minden nagyon simán és rendezetten ment. Szépen szopizott, egyszerű és kedves baba volt. A kicsi az első pillanattól kezdve egy kis kópé. Nehezen szopizott, a kevesebb ételtől nyugtalan volt, alig aludt, éjszaka 8-12-szer kellett kelni hozzá. A nehezebb időszakokban a türelem és a szeretet segített. Nagyon fontosnak tartottam, hogy érezze, ott vagyok mellette. A bizalom az egyik legelemibb érzés anya és gyermeke között. Úgy nevelem a lányokat, hogy érezzék a szeretetem és biztonságban érezhessék magukat. Hét és két évesek, kiegyensúlyozottak és aranyosak. Úgy érzem, most jön meg a gyümölcse annak, hogy mindig türelmes vagyok velük.
(...)