Elképesztő: józan résztvevőkre költene milliókat a hetente csőddel riogató budapesti városvezetés
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
Huszonnégy napja nem zavar senkit, hogy a főváros közepén, az Astorián legalább két négyzetméternyi üvegszilánk mellett halad el a Budapest belvárosán átmenő autóforgalom. A Mandiner helyszíni fotók és szemtanúk segítségével rekonstruálta, hogyan került oda a lassan kortárs műalkotássá korosodó üveghalom.
Ilyen az, amikor a téma tényleg az utcán hever. Huszonnégy napja nézzük a Mandiner Astorián található szerkesztőségének üvegablakain keresztül a Rákóczi út közepén fekvő jó két négyzetméternyi üvegszilánkot.
A lassan kortárs képzőművészeti installációvá nemesedő üveghulladék július 19-én került a használaton kívüli járdaszigetre. Igen, ma van a huszonnegyedik napja, hogy ez sem a BKK-nak, sem a fővárosi önkormányzatnak, sem az erzsébetvárosi önkormányzatnak, sem a józsefvárosi önkormányzatnak vagy bármely más hivatalos szervnek nem tűnt fel.
Erről a szeméthalmazról van szó, a szerkesztőség ablakából fotózva:
Most pedig tekintsük meg közelebbről a Műalkotást!
Jól csak közelről lát az ember.
Sokáig azt hittük, sosem fog kiderülni, hogyan került ide az üvegszilánk.
Egy kollegina viszont azon kevés szerencsések közé tartozik, akik végig tudták nézni, ahogyan az Alkotó elhelyezi az Alkotását a közterületen. Az eseményről fotókat is készített.
Július 19-én történt az eset. Átlagos keddi napnak indult. „Sajnos már csak azután kapcsolódtam be az eseményekbe, hogy megtörtént a baj!” – kezdi élménybeszámolóját, névtelenséget kérve. Kollégánk elmondása szerint az Astorián elhelyezett kortárs installáció alkotója egy idős asszony volt, aki menet közben hagyta el az autóval szállított erkélyajtóit. Persze nem biztos, hogy a kocsi tetejéről estek le, elképzelhető, hogy nyitott csomagtartóajtóval szállította őket, és egy nagyobb fékezésnél vagy gyorsításnál estek ki onnan. Rejtélyes az eset, mondja kollégánk.
Az üvegszilánk forrása tehát 100 százalékosan biztos: az erkélyajtó.
Kékkel az út közepére eső szilánkot, narancssárgával a használaton kívüli járdaszigeten lévő üveghulladékot jelöltük. Kollégánk elmondása szerint a néni itt éppen kétségbeesetten konstatálta helyzetét: „Fel-alá rohangált, látszott, ahogy forogtak az agya fogaskerekei, mindent megpróbált. Az egyik ajtó darabjai az úton, a másik egészben a szigeten, valahogy odakerült a törött üvegű ajtó kerete is a szigetre.”
Az Alkotó itt éppen ecsetét, a földön heverő tetőcsomagtartót igazgatja.
Két alkotótárs csatlakozott a Művészhez. „Jött két fiú segíteni, fél órán keresztül szenvedtek, kicsi volt az autó és nem fért bele sehogy sem.”
A leesett tetőcsomagtartó után a csomagtartóba helyezéssel próbálkoztak.
Ez azonban csak részlegesen sikerült. Az egyik erkélyajtó összetört.
Micsoda bréking!
„Az épet betették a kocsiba, a töröttből pedig emelésnél kizuhantak az üvegek. Nagy nehézségek árán megoldották a problémát, az üres keret is bekerült a kocsiba, a néni pedig elhajtott, maga mögött hagyva az üvegeket az úton – amit folyamatosan kerülgetett a többi autós, de idővel elkoptak valószínűleg – és a szigeten” – tudtuk meg.
Azóta egyébként egy magányos dísztárcsa is csatlakozott a főváros közepén partra vetett szilánkokhoz.
Hogy az elmúlt 24 napban ez hogyan nem tűnt fel senkinek?
Nem tudjuk, de kérdéseinkkel minden illetékest megkeresünk.
FRISSÍTÉS: Az erzsébetvárosi önkormányzatnak írt levelünkre egy automatikus válaszlevelet kaptunk, melyből kiderül: „A Képviselő-testület a 38/2016. (II. 16.) számú határozatával igazgatási szünetet rendelt el 2016. augusztus 10. és 2016. augusztus 19. között. Ezen időszak alatt Hivatalunk zárva tart. Hivatalunk első munkanapja az igazgatási szünetet követően 2016. augusztus 22-e.” Ha tehát az erzsébetvárosiakon múlik, jó tíz napig még biztos az utcán hever a szemétkupac.