A „szellem arisztokratája”: a gannai templomban búcsúztatták Esterházy Pétert

Esterházy Péter olyan fénylő és saját pályáján ívelő csillag, emelkedő üstökös volt, akit „nem lehet és nem is szabad befogni” – hangsúlyozta Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a Kossuth-díjas író latin nyelvű gyászmiséjén kedden a Veszprém megyei Gannán, a család hagyományos temetkezési helyén.

Búcsúzik egy nemzet, egy nép a sorsával azonosuló írójától és gondolkodójától – mondta a pannonhalmi főapát a templomot és az előtte lévő parkot is megtöltő tömeg előtt tartott búcsúztató beszédében.

„Esterházy Péter újjáteremtett szavakban tudta elmondani a teremtés kimeríthetetlen valóságát és tragédiáját, gyönyörűségét és ellentmondásosságát. Játékos szelleme, gazdag lelke szétfeszítette megszokott szavainkat” – fogalmazott Várszegi Asztrik, aki szerint Esterházy Péter szavai egyszerre szóltak a teremtő Isten gazdagságáról, az ember életéről, sorsáról, élvezeteiről és fájdalmáról.

„Írása egyszerre volt briliáns irodalom és egy nemzet nyelvének megdicsőülése” – jelentette ki. Hozzáfűzte: Esterházy Péter „nemcsak a vér, hanem a lélek és a szellem arisztokratája is volt”. „Örökségét meg kell ismernünk, fel kell fedeznünk és élnünk is kell belőle” – fogalmazott a főapát. 

A Kossuth-díjas író 66 éves korában, július 14-én hunyt el hasnyálmirigyrák következtében. Földi maradványait a szertartás részeként szűk családi körben helyezték el az altemplomban található családi kriptában.