A megállapítások szerint a fizetés lépcsőzetes növekedése és a szakórák száma közötti összefüggés jelentős kapcsolatot mutat, a minta nagysága – 17 ezer ember életpályáját követték figyelemmel – pedig tovább növeli az eredmények megbízhatóságát. A felmérés legmeglepőbb része még így is talán az, hogy a munkaerő-piaci órák hatása az életpálya későbbi sikerességére nagyobb jelentőséggel bír, mint a fiatal családjának anyagi háttere okozta társadalmi-gazdasági előny, vagy a jó tanulmányi eredmény. A Bathi Egyetem kutatói azt az 1970 óta gyűjtött brit adatsort nézték végig, amelyet sok ezer ember részvételével gyűjtöttek össze az évtizedek alatt az Egyesült Királyságban.
A család.hu által közöltekből kiderül: a kutatás arra is rámutat, nem egy meghatározott tematika, tankönyv vagy tanmenet segítette a diákokat, hanem az okozott jelentős előnyöket, ha a középiskolai diákok többször követlen kapcsolatba kerültek munkaadókkal, a karrierlehetőségekről beszélgethettek külső szakértőkkel. A Challoner püspökről elnevezett katolikus iskolai szövetség egyik vezetője, Nick Soar a BBC-ek azt mondta, a későbbi haszon mellett az is fontos, hogy a diákok imádják ezeket a foglalkozásokat. Folyamatosan kérdeznek a megjelent előadóktól, és valóban odafigyelnek, illetve megjegyzik azokat az ötleteket, tanácsokat, amelyek segíthetnek nekik abban, hogy későbbi munkahelyükön sikeresebbek legyenek.
A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) oktatási területért felelős igazgatója is megszólalt a vizsgálatról. Andreas Schleicher azt mondta, a kutatás jól mutatja, hogy a korai pályaorientáció, munkaerő-piaci felkészítés hogyan vezet később magasabb fizetési kategóriához, miként váltható készpénzre.