Szerencsétlen dolog lenne, ha hónapokra le kellene állítani a metrót

„Térjünk át aktuális témákra: itt van például a hármas metró felújításának kérdése – erről is már mindenfélét lehetett hallani. Hogyan állnak most? Mikor kezdhetik a munkát?

Volt vitám a saját politikai közösségemen belül. Nem a miniszterelnökkel, de másokkal igen. Én kezdettől fogva a legbiztonságosabb megoldást támogattam. Ha a saját kormányomnak van egy országos koncepciója, ezt messzemenőkig igyekszem figyelembe venni. De ha adott esetben egy adott ügyben a város számára nem az a legkedvezőbb, akkor nekem elemi kötelességem, hogy a várost bebiztosítsam.

Sajnálom, hogy másfél hónapos küzdelmembe került, mire megkaptuk az állami garanciavállalást a korábban a BKV által lebonyolított tender eredménye, illetve a szolgáltatásvásárlás - ma még nem pontosan prognosztizálható – eredménye közötti költségkülönbözetre. Most úgy tűnik, hogy a teljes költségkülönbözetre megkapjuk a garanciát – ez a várost pénzügyi szempontból biztonságba helyezi.

Biztos, hogy megkapja ezt a különbözetet a város?

Azt elmondtam, és a határozatba bele is foglaltuk, hogy a Magyar Közlönyben ennek július ötödikéig meg kell jelennie. Ha nem jelenik meg, akkor úgy veszem, semmis, amit a kormány kért. Ezt ugyanis nem mi akartuk. Az viszont már biztos, hogy a beruházás csúszik – egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy mennyit. Azért nem tudom megmondani, mert még azt sem tudjuk, hogy milyen buszokkal szállítják majd az embereket, ha elkezdődik a metrófelújítás. Ismétlem: az rendben van, ha a kormánynak van egy országos koncepciója, ami hosszú távon az ő számításaik szerint az országnak kedvező. Ezt nem tudom és nem is akarom cáfolni. De nekem az a dolgom, hogy a várossal törődjek. Ha kiderül, hogy milyen buszokkal szolgáltatnak, ki szolgáltat majd, akkor okosabbak leszünk.

Az biztos, hogy több hónapot is csúszik a felújítás. Szélsőséges számítások szerint akár fél év is lehet. Még olyan folyosói pletykákat is hallottam, hogy egyeseknek az volt a céljuk, hogy ebben a ciklusomban nehogy befejeződjön a beruházás. Nem tudom, hogy igaz-e, vagy sem. Mindenesetre a mai világban nem tudom kizárni. (…)

Kritizálták a kerékpárosok korábban. Ez a vita lezárult?

Az arányosságot hiányolom a mai kerékpárosoknál, pontosabban egy részüknél. A napokban kíváncsiságból megálltam egy helyszínen. Elég fontos kerékpáros helyszín a Károly körút és a Gerlóczy utca sarka. Ott van külön kerékpáros lámpa is. Megszámoltam: 10 kerékpáros közül 8 átment a piroson. Úgy, hogy se jobbra, se balra nem nézett. Az a kettő, aki nem ment át, nő volt.

Igen, látok problémákat a kerékpáros kultúra körül. Tudom, hogy ők ezért nagyon haragszanak, mindenféle jelzőket aggatnak rám, de nagyon sajnálom. Jönnek itt a holland példákkal, de ott más a szokásjog, kialakult egy másfajta kerékpáros kultúra, és az infrastruktúra is fejlettebb. Nem lehet összehasonlítani. Teljesen értelmetlen. Egyébként folytatjuk a kerékpáros fejlesztéseket – ebben a ciklusban 29 újabb kerékpáros projektet valósítunk meg. Egyáltalán nem arról van szó, hogy háttérbe akarnánk szorítani a kerékpáros közlekedést, hanem észszerű, biztonságos és arányos megoldásokra törekszünk. Egy közel kétmilliós városban nem lehet teljesen megszüntetni az autós közlekedést.

Arányosabb megoldásra törekszünk, és próbáljuk a kerékpáros kultúra fejlesztését legalább olyan fontos szempontnak tartani, mint a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését. Egy meghatározott kör tudományos köntösbe öltöztetett kritikái inkább agresszív akaratérvényesítő törekvések, aránytalan támadások. Mondták már bölcsen: »a kerékpár nem bocsát ki kipufogógázt«. Csak néztem, nahát, mindig tanul újat az ember.”