Elemző: nem a Fidesz legfőbb érdeke, hogy nyilvánosságra kerüljön Magyar Péter legsötétebb titka
Az sem maradt sokáig rejtély, miért „ijedhettek meg egy ágy képétől” a baloldalon.
Csak ötpercnyi idő jut egy vizsgálatra
2016. május 09. 07:29
Mit lehet elvégezni öt perc alatt? Nyilván vannak dolgok, amikre bőven elég ennyi idő, de egy orvosi vizsgálat valószínűleg nem tartozik ezek közé. Márpedig a KSH jelentése szerint, amelyről Kuslits Szonja számolt be a mno.hu oldalon, átlagosan egy háziorvos ennyit tud szánni jut egy páciensre Magyarországon.
2016. május 09. 07:29
Az adatok szerint hazánk több ponton is jelentősen elmarad az OECD-átlagtól is, például az ápolószemélyzet száma és a kórházi nővérek bére tekintetében. Miközben tavaly 100 ezer lakosra az OECD-átlag szerint 91 ápoló jutott, addig ez nálunk csupán 64 volt. A nővéri diplomát kapottak száma sem kedvező, egymillió lakosra az OECD-átlag 470, nálunk viszont csupán 340, emellett kevesebb, mint a fele az átlagnak a kórházi nővérek bére is – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert összefoglalójából.
Az évek során a háziorvosok terhei sem csökkentek, az adatok szerint a rendelőkben 2014-ben átlagosan 11 ezer beteget láttak el, 29 százalékkal többet, mint 1990-ben. Egy napra 45 páciens jutott, így a háziorvosoknak átlagosan 5 percük volt egy vizsgálatra. Az állandó orvos nélküli háziorvosi praxisok száma is nőtt, 2014-ben 322 praxisban helyettesítettek, ezek közül 253 esetben olyan praxis feladatait látták el, amelyben egyáltalán nem volt állandó orvos. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a háziorvosoknak szánt letelepedési támogatások sem hozták a várt sikert, az 500 millió forintos keretet sem idén, sem tavaly nem sikerült teljes egészében felhasználni.
A mutatók szerint az unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája a magyaroké, két, nálunk félmillióval nagyobb lélekszámú országban, Portugáliában és Csehországban 107, illetve 109 ezren haltak meg 2013-ban, míg Magyarországon 127 ezren. 2015-re ez tovább emelkedett, akkor már 131 600 ember vesztette életét.
Kiderült az is, hogy hazánkban nemtől függetlenül a Budapesten élők számíthatnak a leghosszabb életre. A budapesti férfiak az átlagnál 2, a nők 1, az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4, illetve 2,5 évvel élnek tovább. Az élet várható hosszát a lakóhelynél sokkal erősebben befolyásolja a legmagasabb iskolai végzettség. Az alapfokú és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők várható élettartamának különbsége Magyarországon a férfiak esetében 11, míg a nőknél 5 év.
Romlottak a keringési betegségek statisztikái is, a 2014-ben meghalt 126 ezer ember felének ilyen probléma okozta a halálát, és 12 esetben volt stroke a diagnózis. Riasztó, de a számok alapján úgy tűnik, hogy a magyar halálozás az uniós átlagnál 70 százalékkal magasabb. A beteg életéért, felépüléséért és későbbi életminőségéért egyébként az első 3 órában lehet a legtöbbet tenni, minél hamarabb kezdik meg a szakszerű ellátást, annál jobbak az esélyei. Az elsődleges rizikófaktorok között szerepel a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a dohányzás.
A legfrissebb adatok szerint az egészségügyben a kisegítő, fizikai munkakörökben (például takarítóként dolgozó) van a legtöbb betöltetlen állás, az orvosi és a szakdolgozói állások 4,5, illetve 3,5 százaléka vár jelentkezőre. Azért sem bővelkednek a jelentkezők, mert 2014-ben az egészségügyben teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 146 ezer, míg a szellemi foglalkozásúaké 235 ezer forint volt. Ezek az adatok azonban hamarosan megváltozhatnak.
A kormány jelenleg tárgyal az érdekképviseletekkel a béremelésről, a végleges döntés május 10-én várható. A tervek szerint az ágazati béremelés még az idén megkezdődik, ugyanis már a 2016-os költségvetésben is vannak erre felhasználható tartalékok. Arról azonban, hogy ezt pontosan hogyan osztják el, még nincs információ. Annyi bizonyos, hogy a béremelés jövőre folytatódni fog, a 2017-es költségvetés tervezete szerint ugyanis 85 milliárd forint fordítanának erre a célra. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint az egészségügy teljes bértömege jelenleg évi 360-370 milliárd forint, az a cél, hogy az alapbér emelésével az ehhez kötött pótlékok is emelkedjenek.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Titkos videó bizonyíthatja: ez a legnagyobb különbség Orbán Viktor és Magyar Péter között
A világ legfejlettebb országainak élére ugrott Magyarország
Minden OECD-országot maga mögé utasított a hazai fizetések emelkedése.
Utoljára akkor volt ilyen Magyarországon, amikor Cristiano Ronaldo még a Realban focizott
2017 májusa óta nem volt ilyen alacsony az infláció mértéke hazánkban. Magyarországon a fogyasztói árak idén januárban még az elemzői várakozásoknál is alacsonyabb mértékben, 2,1 százalékban nőttek.
Öt év után először történhet ilyen Magyarországon
2020 májusa óta nem volt olyan alacsony az infláció Magyarországon, mint idén januárban – legalábbis az elemzői várakozások szerint. A Portfolio szakértői szerint 2 százalék közelébe eshetett a fogyasztói árindex.
„Az űr nem luxus” – Simonyi szerint ezen múlhat Magyarország jövője
Aki kimarad az űriparból, lemarad a 21. századról – komoly figyelmeztetés hangzott el.
A sunyi vizitdíjkirály újból a jobboldal ellen áskálódik – és naná, hogy Magyar szekerét tolja!
A magyarokat húsz évvel ezelőtt sem lehetett átverni, most sem fog menni.
Újabb végzetes vírus kelt riadalmat világszerte – megszólalt a magyar hatóság
Hazánk felkészült.
Magyarul üzent az óriási csalódás után a kínai színekre váltó Liu Shaoang
„Nem került új érem a gyűjteményembe, de...” – fogalmazott az olimpiai bajnoki gyorskorcsolyázó.
Oroszországban nyíltan kimondták: Lavrov megnevezte a két európai vezetőt, akik háborúba sodornák a kontinenst
Főhetnek a fejek...
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: