Csak ötpercnyi idő jut egy vizsgálatra

Az évek során a háziorvosok terhei sem csökkentek, az adatok szerint a rendelőkben 2014-ben átlagosan 11 ezer beteget láttak el, 29 százalékkal többet, mint 1990-ben. Egy napra 45 páciens jutott, így a háziorvosoknak átlagosan 5 percük volt egy vizsgálatra. Az állandó orvos nélküli háziorvosi praxisok száma is nőtt, 2014-ben 322 praxisban helyettesítettek, ezek közül 253 esetben olyan praxis feladatait látták el, amelyben egyáltalán nem volt állandó orvos. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a háziorvosoknak szánt letelepedési támogatások sem hozták a várt sikert, az 500 millió forintos keretet sem idén, sem tavaly nem sikerült teljes egészében felhasználni.

 

A mutatók szerint az unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája a magyaroké, két, nálunk félmillióval nagyobb lélekszámú országban, Portugáliában és Csehországban 107, illetve 109 ezren haltak meg 2013-ban, míg Magyarországon 127 ezren. 2015-re ez tovább emelkedett, akkor már 131 600 ember vesztette életét.

 

Kiderült az is, hogy hazánkban nemtől függetlenül a Budapesten élők számíthatnak a leghosszabb életre. A budapesti férfiak az átlagnál 2, a nők 1, az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4, illetve 2,5 évvel élnek tovább. Az élet várható hosszát a lakóhelynél sokkal erősebben befolyásolja a legmagasabb iskolai végzettség. Az alapfokú és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők várható élettartamának különbsége Magyarországon a férfiak esetében 11, míg a nőknél 5 év.

 

Romlottak a keringési betegségek statisztikái is, a 2014-ben meghalt 126 ezer ember felének ilyen probléma okozta a halálát, és 12 esetben volt stroke a diagnózis. Riasztó, de a számok alapján úgy tűnik, hogy a magyar halálozás az uniós átlagnál 70 százalékkal magasabb. A beteg életéért, felépüléséért és későbbi életminőségéért egyébként az első 3 órában lehet a legtöbbet tenni, minél hamarabb kezdik meg a szakszerű ellátást, annál jobbak az esélyei. Az elsődleges rizikófaktorok között szerepel a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a dohányzás.

 

A legfrissebb adatok szerint az egészségügyben a kisegítő, fizikai munkakörökben (például takarítóként dolgozó) van a legtöbb betöltetlen állás, az orvosi és a szakdolgozói állások 4,5, illetve 3,5 százaléka vár jelentkezőre. Azért sem bővelkednek a jelentkezők, mert 2014-ben az egészségügyben teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 146 ezer, míg a szellemi foglalkozásúaké 235 ezer forint volt. Ezek az adatok azonban hamarosan megváltozhatnak.

 

A kormány jelenleg tárgyal az érdekképviseletekkel a béremelésről, a végleges döntés május 10-én várható. A tervek szerint az ágazati béremelés még az idén megkezdődik, ugyanis már a 2016-os költségvetésben is vannak erre felhasználható tartalékok. Arról azonban, hogy ezt pontosan hogyan osztják el, még nincs információ. Annyi bizonyos, hogy a béremelés jövőre folytatódni fog, a 2017-es költségvetés tervezete szerint ugyanis 85 milliárd forint fordítanának erre a célra. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint az egészségügy teljes bértömege jelenleg évi 360-370 milliárd forint, az a cél, hogy az alapbér emelésével az ehhez kötött pótlékok is emelkedjenek.