Valóban sereghajtó Európában a magyar egészségügy?
A magyar egészségügy egy nehéz örökségből indulva is jelentős fejlődésen ment keresztül.
Csak ötpercnyi idő jut egy vizsgálatra
2016. május 09. 07:29
Mit lehet elvégezni öt perc alatt? Nyilván vannak dolgok, amikre bőven elég ennyi idő, de egy orvosi vizsgálat valószínűleg nem tartozik ezek közé. Márpedig a KSH jelentése szerint, amelyről Kuslits Szonja számolt be a mno.hu oldalon, átlagosan egy háziorvos ennyit tud szánni jut egy páciensre Magyarországon.
2016. május 09. 07:29
Az adatok szerint hazánk több ponton is jelentősen elmarad az OECD-átlagtól is, például az ápolószemélyzet száma és a kórházi nővérek bére tekintetében. Miközben tavaly 100 ezer lakosra az OECD-átlag szerint 91 ápoló jutott, addig ez nálunk csupán 64 volt. A nővéri diplomát kapottak száma sem kedvező, egymillió lakosra az OECD-átlag 470, nálunk viszont csupán 340, emellett kevesebb, mint a fele az átlagnak a kórházi nővérek bére is – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert összefoglalójából.
Az évek során a háziorvosok terhei sem csökkentek, az adatok szerint a rendelőkben 2014-ben átlagosan 11 ezer beteget láttak el, 29 százalékkal többet, mint 1990-ben. Egy napra 45 páciens jutott, így a háziorvosoknak átlagosan 5 percük volt egy vizsgálatra. Az állandó orvos nélküli háziorvosi praxisok száma is nőtt, 2014-ben 322 praxisban helyettesítettek, ezek közül 253 esetben olyan praxis feladatait látták el, amelyben egyáltalán nem volt állandó orvos. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a háziorvosoknak szánt letelepedési támogatások sem hozták a várt sikert, az 500 millió forintos keretet sem idén, sem tavaly nem sikerült teljes egészében felhasználni.
A mutatók szerint az unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája a magyaroké, két, nálunk félmillióval nagyobb lélekszámú országban, Portugáliában és Csehországban 107, illetve 109 ezren haltak meg 2013-ban, míg Magyarországon 127 ezren. 2015-re ez tovább emelkedett, akkor már 131 600 ember vesztette életét.
Kiderült az is, hogy hazánkban nemtől függetlenül a Budapesten élők számíthatnak a leghosszabb életre. A budapesti férfiak az átlagnál 2, a nők 1, az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4, illetve 2,5 évvel élnek tovább. Az élet várható hosszát a lakóhelynél sokkal erősebben befolyásolja a legmagasabb iskolai végzettség. Az alapfokú és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők várható élettartamának különbsége Magyarországon a férfiak esetében 11, míg a nőknél 5 év.
Romlottak a keringési betegségek statisztikái is, a 2014-ben meghalt 126 ezer ember felének ilyen probléma okozta a halálát, és 12 esetben volt stroke a diagnózis. Riasztó, de a számok alapján úgy tűnik, hogy a magyar halálozás az uniós átlagnál 70 százalékkal magasabb. A beteg életéért, felépüléséért és későbbi életminőségéért egyébként az első 3 órában lehet a legtöbbet tenni, minél hamarabb kezdik meg a szakszerű ellátást, annál jobbak az esélyei. Az elsődleges rizikófaktorok között szerepel a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a dohányzás.
A legfrissebb adatok szerint az egészségügyben a kisegítő, fizikai munkakörökben (például takarítóként dolgozó) van a legtöbb betöltetlen állás, az orvosi és a szakdolgozói állások 4,5, illetve 3,5 százaléka vár jelentkezőre. Azért sem bővelkednek a jelentkezők, mert 2014-ben az egészségügyben teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 146 ezer, míg a szellemi foglalkozásúaké 235 ezer forint volt. Ezek az adatok azonban hamarosan megváltozhatnak.
A kormány jelenleg tárgyal az érdekképviseletekkel a béremelésről, a végleges döntés május 10-én várható. A tervek szerint az ágazati béremelés még az idén megkezdődik, ugyanis már a 2016-os költségvetésben is vannak erre felhasználható tartalékok. Arról azonban, hogy ezt pontosan hogyan osztják el, még nincs információ. Annyi bizonyos, hogy a béremelés jövőre folytatódni fog, a 2017-es költségvetés tervezete szerint ugyanis 85 milliárd forint fordítanának erre a célra. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint az egészségügy teljes bértömege jelenleg évi 360-370 milliárd forint, az a cél, hogy az alapbér emelésével az ehhez kötött pótlékok is emelkedjenek.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Pánik Brüsszelben: Orbán Washington után Moszkvában, válságban a Tisza – itt az új Mesterterv
Magyar Péter visszahozná a baloldali megszorításokat: ha a Tiszán múlik, vége az ingyenes egészségügynek
Mindent a magánbiztosítóknak adna a Tisza Párt.
Télen újra berobbanhat a koronavírus: így védekezhetünk a megbetegedés ellen
A legnagyobb veszélynek a 60 év felettiek, a krónikus betegek és a várandósok vannak kitéve.
Ez nem sci-fi: így segítheti a földi egészségügy fejlődését az űrkutatás
Az űrutazás során olyan hatások érik az emberi szervezetet, amely minden szervünket keményen igénybe veszi. Ugyanakkor az egészségügy sokat profitálhat ezekből a küldetésekből, viszonylag rövid időn belül, mind a Földön, mind a jövőbeli hosszabb űrutazások során.
Gyógyszerlavina fenyegeti az ADHD-s gyerekeket Amerikában
Külföld
Az Egyesült Államokban 7,1 millió gyerek él ADHD-diagnózissal, és közülük minden második gyógyszert kap.
Elemzés: jó érzés Magyarországon élni – de azért bőven van még hová fejlődnünk
Belföld
A vizsgált dimenziók közül a legjobb pozíciót a családbarát kormányzás és a biztonság tekintetében foglalja el Magyarország, az élettel való általános elégedettség viszont nem jellemző ránk.
Szakály Sándor: 70
Elévülhetetlen érdeme van abban, hogy a Horthy-korszakról napjainkra hiteles, harag és részrehajlás nélküli kép rajzolódhasson ki.
Hiába keresik a megoldást Európában, Varga Barnabásra egyelőre nem találják az ellenszert
Sport
A góljai több mint felét fejjel jegyzi.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: