Az államtitkár elszólta magát: újabb Ptk-módosítás jöhet

Újabb, a lízinget és a faktoringot érintő Ptk-módosítás lehetőségére utalt Bodzási Balázs magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár az Ars Boni-nak adott interjúban. 

A jelenlegi Ptk-módosítás – amelyről elsőként a Mandiner.jognak adott interjút Trócsányi László és Bodzási Balázs – a parlament előtt van, és a lényege, hogy visszahozza a Vékás Lajos által korábban életveszélyesnek minősített önálló zálogjogot, valamint eltörli a fiduciárius hitelbiztosítékok általános tilalmát.

„A Faktoring- és a Lízingszövetséggel van is egy letárgyalt normaszövegünk”

Az Ars Boninak az államtitkár most újabb részletekkel szolgált, melyek arra engednek következtetni, hogy nem a mostani az egyetlen tervbe vett Ptk-módosítás. Annak ellenére, hogy lapunknak korábban hangsúlyozták: nem átfogó jellegű a mostani a módosítás, hanem inkább „korrekciós jellegű”.

„A Faktoring- és a Lízingszövetséggel van is egy letárgyalt normaszövegünk. Ez nem tartalmazza az ilyen ügyletek kötelező nyilvántartási bejegyzését. A benyújtott módosítás nem érinti a hitelbiztosítéki nyilvántartást. A faktoringot és a pénzügyi lízinget nem lett volna értelme újraszabályozni a nyilvántartás kérdésének rendezése nélkül” – mondta Bodzási az Ars Boninak.

Ezzel egyrészt tulajdonképpen elismerte Mandiner.jognak adott interjú során is felvetődött, a módosítás következtében előálló koherenciaproblémákat; másrészt arra utalt, hogy a faktoring és a lízing tekintetében is hozzányúlhatnak majd a Ptk-hoz.

Lobbistákkal egyeztetett Ptk-novella több részletben?

Az ügyben több kérdést is eljuttattunk a helyettes államtitkárnak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az Igazságügyi Minisztériumban lobbistákkal közösen írják-e a törvényjavaslatokat, és ez történt-e a most a parlament előtt fekvő Ptk-módosítás kidolgozásakor is. Azt is megkérdeztük, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartást egészében átalakítják, vagy csak a lízing- és a faktoringszerződéshez nyúlnak hozzá, és egyáltalán mikor veszik elő az újabb módosítást a fiókból?

Felvetettük továbbá, hogy ennek fényében a minisztérium által többször hangsúlyozott „nem átfogó, novelláris jellegű” módosítás valójában mégis csak novellárisnak tűnik, még ha több részletben is próbálják azt átnyomni. 

Van második javaslat, de „nincs napirenden”

A minisztérium kérdéseinknek csak egy részére válaszolt. Mint írták a lízinggel és a faktoringgal kapcsolatban felvetődött, hogy vagy teljesen ki kellene venni ezeket a szerződéstípusokat a Ptk-ból, vagy pedig módosítani kellene a két szerződéstípus szabályait. Az egyeztetéseken végül az utóbbi verzió mellett döntöttek. 

Bodzási nyilatkozatával összhangban elismerték, hogy a lízing és a faktoring módosítására kidolgoztak egy javaslat-szöveget, amit már az ügyvédekkel, közjegyzőkkel, az Országos Bírósági Hivatallal és az „érintett piaci szereplőkkel” is egyeztettek. Ennek ellenére a javaslat „nincs napirenden”, mivel a hitelbiztosítéki nyilvántartás egészének az átalakításáról nem tudtak megállapodni – közölte a minisztérium. 

Arra nem kaptunk választ a minisztériumtól, hogy ez a lehetséges második módosítás mikor fog mégis napirendre kerülni, mint ahogy a módosítás novelláris jellegét feszegető kérdésünket is válasz nélkül hagyták.

Az önálló zálogjogot csak októbertől hozzák vissza

A mostani, zálogjoggal és fiduciatilalomal összefüggő módosítás hatálybalépésére vonatkozó érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy annak egy része az eredeti tervekhez képest változatlanul július elsején fog hatályba lépni. Viszont a zálogjogi rész – melynek lényege az önálló, nem járulékos zálogjog visszahozása – csak október elsején. Ennek oka, hogy hosszabb felkészülési időt kívánnak biztosítani az érintettek számára.

Lesz is mire felkészülni: az önálló zálogjog lényege, hogy az adós ingatlanára fedezetként alapított zálogjogot a hitelnyújtó kereskedelmi bank refinanszírozás céljából továbbadja egy jelzálogbanknak, vagyis egy ingatlan legalább két zálogjog fedezetéül szolgál. A magyar jogban korábban is létezett ez a jogintézmény, amely azonban Németországban és Szlovéniában is visszaélések forrása volt.

A Ptk-módosításról Trócsányi Lászlóval és Bodzási Balázzsal készült interjúnk itt, a Ptk-kodifikációs bizottságot vezető Vékás Lajossal készült interjúnk pedig itt olvasható.