Több mint 200 bírót és fogalmazót nevezett ki távozása előtt Andrzej Duda

Az esemény pár nappal Karol Nawrocki hivatalba lépése előtt történt, így ez lehetett az egyik utolsó rendezvény, ahol államelnökként volt jelen Duda.

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője egy levélben tulajdonképpen elnézést kért a Bankszövetségtől egy kúriai devizahiteles ítélet miatt – írja a Magyar Nemzet. Ügyvédek egy csoportja a köztársasági elnökhöz és a Kúria elnökéhez fordult: Wellmann felelősségre vonását kérik.
Lényegében elnézést kért egy, a Kúria által hozott devizahiteles döntés miatt a Bankszövetségtől Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője – értesült a Magyar Nemzet. A lap birtokába került, április 11-én kelt levélből úgy tűnik, Wellmann a Bankszövetség panaszára válaszolt, melyben a szervezet egy kúriai ítéletet kifogásolt. A főbíró levelében közölte: a kifogásolt ítéletet nem tartja irányadónak, mert szerinte az ellentétes a bíróság korábban hozott jogegységi határozatával. A kérdéses, adósoknak kedvező ítéletet ezért le is vették a Kúria honlapjáról. A lap ismertetése szerint Wellmann tulajdonképpen elnézést kért a Bankszövetségtől és megígérte, hogy az ítéletet hozó tanács a jövőben igazodni fog a Kúria ítélkezési gyakorlatához.
A Kúria egyedi ügyekben hozott döntései egyébként – mivel a magyar jogrendszer nem precedensjog – nem kötik az alsóbb bíróságokat, azonban az egyes ügyektől elvonatkoztatva adott jogértelmezési kérdésekben jogegységi határozatot hozhat a Kúria, ha adott jogszabályhelyre nézve eltérő bírói joggyakorlat alakul ki. Az ilyen jogegységi határozat értelmezése a többi bíróságra nézve kötelező.
Devizahiteleseket képviselő ügyvédek egy csoportja elfogadhatatlannak tartja a levelet, és Áder János köztársasági elnökhöz, valamint Darák Péterhez, a Kúria elnökéhez fordulnak, hogy vonják felelősségre Wellmannt. Az ügyvédek szerint a pártatlanság és függetlenség elvével ellentétes, hogy egy kúriai bíró ilyen közvetlen, informális viszonyban van a Bankszövetség vezetőivel. „Azzal, hogy a bíró mindezt ilyen nyilvánvalóan jogellenes formában ki is fejtette, maga biztosítja Magyarország polgárait arról, hogy bizonyos személyes érdekek mentén nem engedi a törvényeket s azok célját és szellemiségét a kúriai bírósági ítélkezésben érvényre juttatni” – idézi az ügyvédeket a Magyar Nemzet.