1848. évi V. törvénycikk az országgyülési követeknek népképviselet alapján választásáról

2016. április 11. 17:15

Mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyülési követek választásában eddig szavazattal birtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak.

2016. április 11. 17:15
Kossuth Lajos

„1. § Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyülés hivatásának nem érezhetvén, mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyülési követek választásában eddig szavazattal birtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak.

Ezeken kivül:

2. § Az országnak s kapcsolat részeknek mindazon benszületett, vagy honositott, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyujtogatás miatt fenyiték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók:

a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanácscsal ellátott községekben 300e. ft. értékü házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi urbéri értelemben vett 1/4 telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésü birtokot, kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen birnak.

b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhelylyel vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.

c) Kik, habár a fentebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek.

d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók, azon választó kerületben, mellyben állandó lakásuk van.

e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fentebbi pontokban leirt képességgel nem bírnak is.

3. § Választható mindaz, ki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, mindszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes.

4. § Az országnak követküldés végett választó kerületekre felosztása, a megyék, kerületek és szabad kir. városok törvényhatósági területére és önálláságára nézve semmi változtatást nem okoz.”

 

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
írmag
2017. április 12. 09:35
A mai törvények nyelvezetét is hasonló fogalmazásokkal kellene élesíteni. Nem látok benne nem magyar szót.
ÁrPi
2016. április 17. 22:01
A király szó szlávoké is de mi magyarok is germánoktól vettük át (még szlávok létezése előtt :-) ), (más, létető és ma már tudományosan újramegismert régi uralkodói megnevezéseink helyére) te kis magyarkodásletörő aktivista. A forint nem helynévként kezdte az olaszban hanem régebbről - a latinból jött, egy virág jelentésű szóból. A megye a pl.Kristó-nál komolyabb kutatók szerint lehet magyar szó. (OFF: Kristó sok egyebet is halandzsázott) A többi valóban nagyjából stimmel.. Az egyenlőségjeleket én tudományos igényű emberként nem tenném ki , mert én nem vagyok magyarkodásletörő gatyakorc módjára áltudományos alak, csak a korrektség kedvéért írogatok.
gatyakorc
2016. április 17. 22:01
"királyi" = germán személynévből lett szláv köznév "politikai"=ógörög szó "forint"= olasz helynévből köznevesült szó "polgár"= német szó "megye" = szláv szó
3M..
2016. április 12. 19:56
Az is lehet, hogy itt sem "vótunk". Szebb Jövőt!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!