Sok európai ország nem ismeri fel a terrorfenyegetés jelentőségét, s ezért nem is küzd ellene hatékonyan – mondta a CNN-nek adott interjújában Recep Tayyip Erdoğan. A török államfő amerikai látogatása során előadást tartott a liberális Brookings Intézetben is, ahol egyebek mellett azt is mondta, hogy szerinte Törökországban példás a demokrácia és az emberi jogok helyzete.
Recep Tayyip Erdoğan török államfő egy amerikai televíziós interjúban csütörtökön arról beszélt, hogy sok európai ország nem veszi komolyan a terrorfenyegetést és nem küzd megfelelően a terrorizmus megfékezéséért. A török politikus előadást tartott a tekintélyes liberális Brookings Intézetben is. Erdoğan a CNN hírtelevíziónak adott interjút Washingtonban, ahová a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozóra érkezett.
A politikus hangot adott azon aggodalmának, hogy sok európai ország nem ismeri fel a terrorfenyegetés jelentőségét, s ezért nem is küzd ellene hatékonyan. Szerinte ennek bizonyítéka az is, hogy sok dzsihadista Európából érkezik a közel-keleti térségbe. Példaként hozta fel Belgiumot, amely – mint fogalmazott – „hanyagul” kezelte Ibrahim el-Bakraoui ügyét. (Ibrahim el-Bakraoui az a terrorista, aki március 22-én felrobbantotta magát a brüsszeli nemzetközi repülőtéren, testvére, Khaled pedig nem sokkal később a brüsszeli metróban követett el öngyilkos merényletet. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda korábban értesítette róluk a holland hatóságokat, még korábban pedig Törökország is hírszerzési információkat adott át róluk a holland és a belga illetékeseknek.)
A török államfő ugyanakkor hangsúlyozta országa elkötelezettségét az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet elleni harcban. „Mi elkötelezettek vagyunk és ugyanezt a határozottságot várjuk el a nyugati országoktól is” – fogalmazott.
Szerinte Törökországban példás a demokrácia
A liberális Brookings Intézetben Erdoğan általában a Törökország előtt álló kihívásokról tartott egyórás előadást, majd kérdésekre válaszolt. Példásnak nevezte hazájában a demokrácia és az emberi jogok helyzetét, szólt a török-orosz és a török-iráni viszonyról, s hangsúlyozta, hogy Törökország a jelenlegi regionális konfliktusok frontvonalában van.
Beszéde és egyáltalán jelenléte a tekintélyes kutatóintézetben azért keltett érdeklődést, mert török lapinformációk szerint az intézmény nem tervezte meghívni őt, ám egy igen tekintélyes török üzletasszonynak sikerült „elrendeznie” a meghívást. Ráadásul az intézetben megkülönböztetett tisztelettel fogadták az államfőt, aki a feleségével jelent meg a rendezvényen. Az atomcsúcson azonban hivatalosan „csak” az amerikai alelnök, Joe Biden fogadja őt, Barack Obama elnök "informális találkozót" tart vele.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Nagy siker ez hazánknak.
Dan Jørgensen, az EU energiáért felelős biztosa szerint pedig „az EU a legrosszabb forgatókönyvre készül”.
„Mocskos nemzeti konzervatív keresztény magyarok!” Erre gondolnak, akik a „Mocskos Fidesz!”-t skandálják, és így is értelmezzük valamennyien. Ungváry Zsolt írása.
Külön program van az ilyen kialakult helyzetekre.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
Nem kizárt, hogy ezúttal csúnyán mellényúlt a kormánykritikus zenész.
