Belső óránk megzavarása veszélyekkel jár, hangoztatták már eddig is az egészségügyi szakemberek. Az óraátállítás befolyásolja az étvágyat, a munkahatékonyságot, de még az autóvezetés során is figyelmetlenebbé válunk.
A finn Turku Egyetem kutatói a statisztikákat elemezve azt állapították meg, hogy
a tavaszi óraátállítás utáni két napban 8 százalékkal magasabb az iszkémiás stroke aránya, vagyis az agyi érelzáródás. A harmadik naptól már nem tapasztalható eltérés.
„Még ha csupán egy óráról van is szó, de a jelenség egész népességet évente kétszer érinti. Mivel a stroke általános kockázati tényezőit a fejlett országokban jobban tudjuk kontrollálni, meg kell vizsgálnunk azokat a faktorokat, amelyek csökkenthetik a veszélyt", mondta Jori Ruuskanen neurológus, a kutatás vezető szerzője.
A stroke reggel gyakoribb, és korábbi kutatásokból egyértelmű, hogy a tavaszi óraátállítás csekély mértékben befolyásolja a stroke bekövetkeztének időpontját, tette hozzá a finn kutató. Legfőbb veszélynek a fragmentált, azaz töredezett alvásmintát találták, de nincs olyan célzott orvosi kutatás, amely kifejezetten a tavaszi óraátállítás és a stroke kapcsolatát vizsgálná.
Jelen tanulmányhoz az elmúlt évtized finn statisztikáit nézték végig. Stroke szempontjából összevetették 3000 olyan beteg adatait, akik a tavaszi óraátállítás utáni héten kerültek kórházba 12 ezer olyan betegével, akiket az óraátállítás előtt vagy után két héttel vitt be a mentő.
Kiderült, hogy a tavaszi óraátállítás utáni két napban 8 százalékkal volt gyakoribb a stroke előfordulása, mint a két héttel korábbi vagy későbbi időpontban.
A rákbeteg páciensek stroke-kockázati tényezője 25 százalékkal nő ilyenkor az év más időszakaihoz képest. A 65 éven felüliek szintén a rizikócsoportba tartoznak: közvetlenül az óraátállítás után körükben 20 százalékkal gyakoribb volt a stroke.
„Nem tudjuk, hogy az átállítás miatt következik-e be gyakrabban stroke – mondta a finn kutató. – Ezekben az esetekben pusztán a megzavart alvásmechanizmus volt közös, de a pontos kiváltó ok egyelőre ismeretlen."
S jóllehet a 8 százalék az össznépesség szintjén csekélynek tűnik, a veszélyeztetett csoportok tagjainak nem árt az óvatosság. „Ha megtehetik, az óraátállítást bontsák 4 napra, és mindennap csak negyedórát módosítsanak az ébresztőórájukon, míg át nem állnak az új rutinra", tanácsolta Jori Ruuskanen.