John O'Sullivan: A szabad piac az emberiség természetes állapota

„Mi is az a szabad piac?” – tette fel a nyitó kérdést John O'Sullivan a Free Market Road Show nevű nemzetközi szabadpiaci konferenciasorozat budapesti állomásán.

A Danube Institute elnöke szerint ez egy olyan fogalom, amit valahogy természetesnek, magától értetődőnek veszünk, és nem gondolunk bele annak valódi jelentésébe. A szabad piac szerinte korlátok nélküli kereskedelmet jelent, és úgy látja: egyértelműen látszik az elmúlt évtizedekből, hogy a diktatórikus rendszerek voltak azok, amelyek a lehető legjobban korlátozni akarták a kereskedelmet. „A Szovjetunióban még ki is végeztek feketén kereskedő személyeket” – emlékeztetett O'Sullivan.

„A szabad piac az a berendezkedés, ami tolerálni képes az eltérő, azt kritizáló törekvéseket, például a szocialista mozgalmakat – ez fordítva egyáltalán nem elképzelhető” – folytatta a brit publicista. A szabad piac fontos összetevője a vállalkozás szabadsága: kíváncsiak vagyunk, tettrekészek vagyunk, ebből születik aztán a fejlődés. „A szabad piacra ellentéte a stagnáló, statikus társadalom és gazdaság.” John O'Sullivan szerint érdekes szó a kapitalizmus, amit elsősorban annak kritikusai használnak. A beruházások tőkéből születnek, a tőke a megtakarításokból keletkezik – de vajon mindez azon a marxi elképzelésen alapszik, hogy a proletariátust meglopják? O'Sullivan szerint nehéz meglopásról beszélni, hiszen „ki mondja meg, mi az igazságos bér?” Úgy látja, a marxizmus nonszensz válaszokat adott a kapitalizmus kihívásaira.

A versengésre szükség van

A Free Market Road Show budapesti konferenciáján John O'Sullivan arról is beszélt, a szabad piac további alapvető eleme a versengés: „A versengésre szükség van, ebből születik az innováció, a hatékonyság, ebből születik választék a fogyasztók számára, és versengésre van szükség a monopóliumok felemelkedése ellen is”. Úgy fogalmazott: „a szabad piac egyszerűen megtörténik, ha nem akadályozod meg, ha nem szólsz bele a folyamataiba. A szabad piacnak nincsenek feltalálói, ezt nem néhány ember találta ki egy íróasztal mellett, hanem maga az emberiség”. O'Sullivan leszögezte: a szabad piacon alapuló rendszerek biztosítják a legtöbb szabadságot és a vagyonszerzés lehetőségét. 

O'Sullivan méltatta az elmúlt évtizedek piacgazdasági áttöréseit. „A Szovjetunió és Kelet-Európa leépült 1989-re, de a térség az elmúlt évtizedekben Kelet-Európa újra belépett a világgazdaságba.” A brit publicista emlékeztetett: Thatcher idején újra erőre kapott Nagy-Britannia. Utalt arra: amikor 1964-ben kikerült a college-ból, senki nem akart vállalkozóvá válni a környezetében. Negyed évszázaddal később viszont már minden fiatal vállalkozni akart, butiknyitástól szoftvercégek alapításáig. „A szabad piac megerősödésével dinamikus és innovatív társadalmak születtek.”

Miért nem népszerű?

„Miért nem népszerű a piacgazdaság, ha ennyire jó?” – tette fel aztán a kérdést John O'Sullivan. A brit közíró úgy látja: nem mindenki egyformán vállalkozó kedvű. Van, akinek erős elképzelései vannak, másoknak kevésbé. A szabad piaci rendszerben vannak társadalmi konfliktusok, különösen, ha például egy kisebbségi csoport aktív és sikeres benne – például Délkelet-Ázsiában a kínaiak. 

O'Sullivan úgy látja: Kelet-Európában sokan túlzott elvárásokat fogalmaztak meg a rendszerváltás idején, hogy mit is tud néhány év vagy évtized alatt elérni egy társadalom. „A kapitalizmus nem varázsszó, ami csak úgy megvalósul. A kapitalizmus kemény munkát, képzettséget és szorgalmat igényel.” Az emberek csalódtak, de nem szabad elfelejteni, hogy a térség országai nehéz helyzeteket örököltek. John O'Sullivan szerint ugyanakkor pozitív példákra is rá lehet mutatni a régióban: Szlovákia nehéz örökséggel futott neki a függetlenségnek, de önállóan is lábra tudott állni. „Talán a függetlenség elnyerése hatott pozitívan pszichológiailag az emberekre.” A Danube Institute elnöke emlékeztetett: a magyarok is jobban élnek, mint 1989-ben, csak az elmúlt évek recessziója hatott az emberek gondolkodásmódjára. „És eközben nem mondták ki elegen, hogy a szabad piacnak része van a sikerben.”

Zárszavában John O'Sullivan arról beszélt: a 2008-as gazdasági válság a szabályozás hibáiból született. A lakáshitelek buborékká nőttek, s a téma ugyan szabályozva volt, de az nem volt elegendő a megoldáshoz, s az emberek azt hitték, mindig jól fog nekik menni. Eközben a Wall Street kétes üzleteket csinált a jelzálogpiacon. „A válság további indoka volt a kereskedelmi morál hiánya. A keresztény erkölcs hanyatlik 1945, sőt, talán 1914 óta. Elkoptak a viktoriánus korszak őszinteségre és tisztességre alapozó erényei” – fogalmazott a brit előadó. „Nyolc éve tart a recesszió, ne lepődjünk hát meg, ha az emberek bizalmatlanná váltak” – tette hozzá John O'Sullivan, a budapesti Free Market Road Show-n tartott előadását úgy zárva: „A piac nem lesz jobb, mint a benne élő emberek összessége”.