Irán betartotta az atomprogramjára vonatkozó tavaly júliusi megállapodás pontjait, így az Európai Unió és az Egyesült Államok megkezdte az ország elleni gazdasági szankciók feloldását. Nem mindenki örül a fejleményeknek: Netanjahu szerint Teherán továbbra is atomfegyvert akar, Hillary Clinton újabb szankciókat sürget. Eközben az olaj ára újabb mélypontot érhet el.
Betartotta a nukleáris megállapodás pontjait Irán, így az EU és az USA megkezdte az emiatt bevezetett gazdasági szankciók feloldását – más szankciók továbbra is érvényben maradnak. Hasszan Ruhani iráni elnök szerint a megállapodás mindenkinek előnyös, és senkinek sem okoz kárt. Az amerikai feloldás egyelőre csak az amerikai cégek külföldi leányvállalataira vonatkozik, az Egyesült Államokban még mindig érvényes az embargó; az EU-ban pedig az Európai Tanácsnak kell jóváhagynia a szankciók feloldását.
Az izraei miniszterelnök, Benjamin Netanjahu szerint Irán az atomegyezmény aláírása után sem mondott le az atomfegyver megszerzéséről, továbbra is destabilizálja a közel-keleti térséget, és a terrort terjeszti. Washigtonban a republikánusok fenntartásokkal vegyes optimizmussal üdvözölték a teheráni bejelentéseket, Hillary Clinon pedig újabb szankciókat sürgetett Irán ellen.
Tovább csökkenhet az olaj ára
Az intézkedés következtében Irán megduplázhatja az országból naponta exportált olaj mennyiségét, miközben újranyílnak eddig zárva maradt kereskedelmi csatornák, és több milliárd dollárnyi külföldön zárolt vagyonhoz férhet hozzá az ország – írja összefoglalójában a BBC. Irán GDP-növekedése a jelenlegi, nulla közeli szintről 2017-2018-ra 5 százalék körül lehet. Csak a kereskedelmi költségek csökkenése 15 milliárd dollárt takarít majd meg Iránnak.
Ami biztos, hogy tovább zuhan az olaj ára: Irán az elmúlt években főleg kelet felé kereskedett olajával, napi egymillió hordót eladva főleg Kínának, Japánnak, Dél-Koreának és Indiának. Terveik szerint most az európai és amerikai embargó előtti szintre, a 2011-ben elért napi 2 és fél millió hordóra hoznák vissza az olajexportot. A vásárlók visszaszerzésére pedig akciókat vezetnének be, pedig jelenleg egyébként is rekordmélységekben jár az olaj ára. A BBC szerint ez akár árháborút is eredményezeht Szaúd-Arábiával, ebben az esetben pedig csak egyre olcsóbb lesz az olaj.
Izrael nem örül
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Irán megfigyelését sürgette és Teherán lankadatlan atomfegyverre törekvését hangsúlyozta az Irán elleni szankciók egy részének feloldása nyomán. A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal közleménye szerint Irán az atomegyezmény aláírása után sem mondott le az atomfegyver megszerzéséről, továbbra is destabilizálja a közel-keleti térséget, és a terrort terjeszti – közölte vasárnap reggel az izraeli közszolgálati rádió.
„Izrael ezen túl is nyomon követi a megállapodás betartását, és figyelmeztet, ha azt megszegik” – derült ki a közleményből. „A nagyhatalmaknak és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) szorosan figyelemmel kell követniük az iráni atomlétesítményekben és más helyeken folyó tevékenységet, hogy megbizonyosodjanak arról, Irán nem folytatja titokban atomfegyver kifejlesztését” – figyelmeztetett Jeruzsálem.
Izrael ENSZ nagykövete, Dani Danon is óva intett a lehetséges veszélyek miatt. Irán továbbra is nukleáris fegyverekre törekszik, és „a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség optimizmusa nem szabad, hogy elvakítsa a nemzetközi közösséget”- mondta Danon szombaton New Yorkban. Az izraeli diplomata szerint a szankciók feloldása „megolajozza az Irán által szerte a világban finanszírozott terrorizmus kerekeit”.
A republikánusok sem örülnek, de Clinton sem
Obama elnök a döntéssel egyidőben egyáébként kegyelemben részesített hét iráni állampolgárt, akik közül egyesek még tárgyalás előtt állnak, mások pedig már megkezdték büntetésük letöltését valamelyik amerikai börtönben.
Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke üdvözölte az amerikai foglyok szabadon bocsátását, de közleményében úgy fogalmazott: „majd meglátjuk, mekkora lesz ez a váltságdíj”. Ted Cruz texasi szenátor Twitter-üzenetében üdvözölte a foglyok szabadon bocsátását, de csupán Szájed Abedini lelkipásztor nevét említette. Donald Trump, a republikánusok legnépszerűbb elnökjelölt-aspiránsa egy kampányrendezvényen fejtette ki álláspontját. Szerinte Iránnak most az atomalkuval, azaz a szankciók feloldásával, 150 milliárd dollár hullik az ölébe, s ezt az összeget arra használja majd fel, hogy folytassa atomfegyverek kifejlesztését.
Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiráns szerint az Egyesült Államoknak nem szabad köszönetet mondania Iránnak sem a foglyok szabadon bocsátásáért, sem azért, mert teljesítette a nukleáris programjáról szóló megállapodást. Ezt azzal indokolta, hogy „ez a rezsim továbbra is fenyegeti a békét és a biztonságot a Közel-Keleten”.
A kampánykörúton lévő volt külügyminiszter egyúttal újabb szankciókat szorgalmazott a perzsa állam ellen. „Nagyon megkönnyebbültem, hogy az amerikai foglyok biztonságban hazatérnek Iránból. De Irán, a ballisztikus rakétaprogramjával változatlanul megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, és ezt új szankciókkal és határozott állásfoglalással kell sújtani” - írta közleményében Clinton. Azt ígérte, ha novemberben őt választják meg az Egyesült Államok következő elnökévé, Iránnal kapcsolatos politikáját a „ne bízz és ellenőrizz” elve fogja vezérelni.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az egykori német kancellár szerint a katonai szerepvállalás önmagában nem hozhat eredményt sem Ukrajna, sem Európa számára.
Az elemzők szerint az is világos, Orbán Viktor hogyan nyerheti meg ezt a játszmát.
Az Europol szerint jócskán megugrott a veszély.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a kormány nem pánikot kelt, hanem a dolgát végzi, amikor a közel-keleti helyzet és az ukrán fenyegetés miatt biztonsági intézkedéseket tesz.
Nehezen magyarázható, hogy miért hazánkon keresztül haladtak a pénzszállítók, ha valóban az ukrán főváros volt az úti céljuk.
Egy új mérőeszköz a várospolitikai vitákhoz.
