Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Újabb akadályt állított a román kulturális minisztérium a Verespatak környékén tervezett aranybánya megnyitása elé, mivel a települést két kilométeres övezetben védetté nyilvánították. Verespatak és környéke a nemzeti fontosságúnak számító A kategóriás műemlékek listájára került fel.
Műemlékvédelmi területté nyilvánította a román kulturális minisztérium az erdélyi Verespatak települést, ahol a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalat akart aranybányát nyitni.
Adrian Balteanu, a román kulturális miniszter műemlékvédelmi tanácsadója elmondta, hogy a területen nem lehet bányászati tevékenységet folytatni. A települést 2 kilométeres övezetben nyilvánították védetté úgy, hogy felkerült az A kategóriás műemlékvédelmi listára – írta az AFP hírügynökség. Romániában az A kategóriás műemlékek nemzeti fontosságúnak számítanak.
Verespatakon a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalat akart ciántechnológiás aranybányát nyitni. A beruházást számos román civil szervezet, az ortodox egyház, a Román Tudományos Akadémia és Magyarország is ellenezte környezetvédelmi aggályok miatt.
A kanadai Gabriel Resources több mint tizenöt éve próbálja megszerezni a Verespatakon és környékén rejlő mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelési engedélyét. A román parlament 2014 júniusában utasította el bányaberuházást elősegítő törvénytervezetet. Verespatak védett műemlékvédelmi területté nyilvánítása újabb akadályt jelent a beruházás útjában.