Amikor meghalljuk a székletátültetés kifejezést, akkor sokak gyomra összeszorul az undortól. Bizony, az eljárás pontosan azt jelenti, amire gondol az ember: székletbeöntést. Ezt a módszert a bél felborult mikrobaközösségének helyreállítására használják különféle bélbetegségek, például az irritábilisbél-szindróma gyógyítására, meglehetős sikerrel.
Az eljárástól való ösztönös undort kívánja csökkenteni a Dr. Elaine Yu (Massachusetts General Hospital) által vezetett, hamarosan elinduló klinikai vizsgálat, amelyben a fagyasztva szárított, kapszulába zárt széklet szedésének hatását akarják megvizsgálni.
A belünkben élő mikrobák (azaz a bél mikrobiomja) fontos szerepet játszanak a szervezet egészséges működésében a táplálék lebontásától kezdve az anyagcserénk, hangulatunk, sőt a viselkedésünk befolyásolásáig.
Az utóbbi években felmerült a lehetőség, hogy a mikrobiom a testünk összetételét és alakját is képes befolyásolni. A világméretű problémának számító elhízás miatt érdemes volt megkezdeni az ilyen irányú vizsgálatokat, amelyek meghökkentő eredményekkel szolgáltak.
A kutatók többek közt olyan egérikerpárokat vizsgáltak, ahol a pár egyik tagja sovány, a másik túlsúlyos volt. Az elhízott egér bélmikrobáit steril egerekbe juttatva, a befogadó állatok elhíztak. Ami azonban még érdekesebb volt, hogy amikor az elhízott egérből származó bélflórának otthont adó egerek mikrobiomjához hozzáadták az eredeti kövér egerek sovány ikerpárjaiból származó mikrobákat, akkor az megakadályozta az elhízást.
Embernél is megfigyeltek hasonló hatást. Egy sovány nő krónikus bélbetegségét például az elhízottság alsó határértékét megközelítő BMI-jű (testtömegindexű) lányából származó széklet átültetésével akarták gyógyítani. Az eredeti betegséget sikerült is elmulasztani, viszont az anya – a kezelés „mellékhatásaként” – elhízott. Úgy tűnik tehát, hogy elég bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy indokolttá váljon a bél mikrobiomja és a testsúly közti kapcsolat további vizsgálata.
Így zajlik majd a klinikai vizsgálat
A tervek szerint idén márciusban kezdődő klinikai vizsgálatba előreláthatólag 20 elhízott pácienst vonnak majd be, akiknek véletlenszerűen kiválasztva adnak be székletpirulát, illetve placebót.
A kutatók 12 héten át dokumentálják a súlyváltozásokat, valamint más tényezőket, például a testösszetételt és az inzulinrezisztenciát. Ez utóbbi ugyanis gyakran társul az elhízással. A kutatócsoport természetesen székletmintákat is gyűjt majd, és megvizsgálnak a mikroba-összetételben bekövetkező bármely változást. Egyes baktériumfajokat már most összefüggésbe hoznak az elhízással, így érdekes lesz látni, vajon ugyanezek a szervezetek mutatkoznak-e majd jelentősnek a mostani vizsgálatban.
