Megtagadta az olimpiával és a Városligettel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését a Kúria, mivel az ötkarikás játékokkal kapcsolatos pályázatról csak már a benyújtás után tudnának szavazni a választók, a Városligettel kapcsolatban pedig helyi népszavazás nem alkalmas az annak rendezését szabályozó törvény felülírására.
A Kúria megtagadta az olimpiával, valamint a Városligettel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését, megváltoztatva ezzel a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) határozatait – tájékoztatta a legfőbb bírói fórum szerdán az MTI-t.
Az FVB december 14-én hitelesítette mindkét helyi népszavazási kérdést. Ezek úgy hangzottak: „Egyetért-e azzal, hogy a városligeti építési szabályzat ne tegye lehetővé új múzeumi épületek építését a Városligetben?”, valamint „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata ne pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?”
A Kúriára mindkét kérdés ellen felülvizsgálati kérelem érkezett, ezt bírálta el a testület.
Olimpia: időzavar
Az olimpia megrendezésével kapcsolatban a Kúria megállapította, hogy a Fővárosi Önkormányzat már döntött a pályázaton való részvételről és az erről szóló szándéknyilatkozatát megküldte a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. A három részből álló pályázati eljárás első szakasza, a jelentkezési dokumentáció benyújtásának határideje 2016. február 17., a népszavazás várható időpontja pedig hónapokkal későbbi. A Kúria szerint a kérdés azt sugallja, hogy a választópolgárok a pályázat beadásáról nyilváníthatnak véleményt, holott azt a referendum idejére már benyújtják.
Nem alkalmas a népszavazás
A Kúria megtagadta a kérdés hitelesítését a Városliget megújításával összefüggésben kiírandó fővárosi szintű népszavazás ügyében is. A bírói fórum megállapította, hogy az adott kérdést a 2013. december 24-én hatályba lépett, a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény szabályozza, fővárosi szintű népszavazás pedig nem alkalmas törvény hatályon kívül helyezésére. A népszavazás olyan rendeletmódosítás kikényszerítéséről szólna, amely ellehetetlenítené az Országgyűlés által törvényben meghatározott célt – érveltek.
Karácsony Gergely mindkét ügyben benne van
A Városliget beépítése ellen Karácsony Gergely, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, a XIV. kerület polgármestere nyújtott be népszavazási kezdeményezést. Az olimpiával kapcsolatos kérdést pedig egy magánszemély, Erdélyi Katalin Krisztina nyújtotta be.
Karácsony Gergely korábban kezdeményezte a Fővárosi Közgyűlésben, hogy írjanak ki helyi népszavazást Budapest olimpiai pályázatáról, a Városliget beépítéséről, valamint a Római-part árvízvédelmi megoldásáról is, de ezeket a közgyűlés többsége nem támogatta.
Jelentős politikai győzelmet aratott Olaszország az Európa Tanács kisinyovi miniszteri ülésén, ahol a 46 tagállam elfogadta az Emberi Jogok Európai Egyezményének új értelmezését.
Az eseményt úgy tartja elképzelhetőnek, hogy ne épüljön több stadion, viszont a játékok kapcsán megvalósulhatnának azok a – főleg közlekedést érintő – városfejlesztések, amelyekre Budapestnek amúgy is szüksége van.
A nemrég kinevezett miniszter az ATV műsorában is azt hangsúlyozta, hogy véget kell vetni a „vasútrombolás korszakának”.
Forgalmas utca átalakításáa kezdenek a fővárosban, növelik a zöldfelületet, akadálymentesítenek, ugyanakkor új kerékpársávokat is kialakítanak, az autóforgalmat pedig jelentősen visszaszorítják.
A kisiklás következtében körülbelül 600 vasúti betonalj rongálódott meg.
Az éjszakai rendbontások visszaszorítása érdekében Horvátország korlátozza az alkoholos italok árusítását.
Egy elhamarkodott feltárás akár politikai fegyverként vagy a személyes bosszú eszközeként is szolgálhat.
Ráadásul a kormány már régen azt csinálja kicsiben Kelet-Németországgal, amit nagyban az EU migrációs paktuma jelentene a mi térségünknek.
