Helyretették Magyar Péter tévedéseit a gyermekvédelmi ellátás kapcsán – a számok nem hazudnak!
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
Bár az Európai Bíróság már másfél éve kimondta, hogy jogellenes, a magyar jogszabályok továbbra is előírják a telekommunikációs szolgáltatóknak a metaadatok egy évig tartó megőrzését, hogy a rendőrség hozzáférjen ezekhez, ha szükséges. Egy konferencián felvetettük Gulyás Gergelynek, hogy nincs ez így jól, és megkérdeztük, miért nem módosítják a törvényt. Azt a választ kaptuk, hogy ha írunk egy módosító javaslatot, akkor megnézi, és ha elfogadhatónak találja, akkor esetleg még lehet is belőle valami. Megírtuk, elküldtük, és várjuk, hogy mi lesz belőle.
Mi a baj az adatmegőrzéssel?
A nyáron már írtunk arról az – egyébként több uniós tagállamban is fennálló – furcsa helyzetről, amely a telekommunikációs metaadatok megőrzése körül kialakult. A korábbi adatmegőrzési irányelvet átültető magyar jogszabályi rendelkezések értelmében gyakorlatilag bárki teljes kapcsolati hálója és mindennapi szokásai is felderíthetők abból az információhalmazból, amit a távközlési szolgáltatóknak fél évig meg kell őrizniük. Az előfizető nevét, telefonszámát, a hívott felet (előfizetési névvel és telefonszámmal), a hívás helyét, idejét, hosszát, gyakoriságát, internetezésnél az IP-címet, a postafiókba való be- és kilépés idejét is hat hónapig tárolniuk kell a szolgáltatóknak azért, hogy a hatóságok bűnüldözési célból hozzáférhessenek ezen adatokhoz.
Az Európai Bíróság 2014 tavaszán megsemmisítette az adatmegőrzési irányelvet, mert az aránytalanul korlátozza a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot: mindenkinek az adatait gyűjtik, és a hatóságok külső kontroll (például bírói engedély) nélkül férhetnek hozzá ezekhez az adatokhoz, ráadásul nem csak súlyos bűncselekményekkel, de akár szabálysértésekkel, vagy bagatell vétségekkel összefüggésben is.
Amint arról korábbi cikkünkben írtunk, a TASZ által indított perben már az Alkotmánybírósághoz fordult egy bíró az adatmegőrzés miatt, de visszautasították a kérelmét. Más EU-tagállamokban, például Németországban és az Egyesült Királyságban módosították az irányelvet átültető szabályozást a jogalkotók, több kelet-közép-európai országban az Alkotmánybíróságok kaszálták el a kérdéses rendelkezéseket, de sok helyen – Magyarországhoz hasonlóan – továbbra is érvényben vannak az aránytalanul széleskörű és hosszú távú megfigyelést lehetővé tévő szabályok.
Hogyan lehetne javítani a mostani szabályokon?
Csütörtökön a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Stiftung által szervezett emberi jogi konferencián az adatmegőrzés kérdése is szóba került Gulyás Gergely és Schiffer András vitájában. Gulyás a vitában nem adott egyértelmű választ arra, hogy miért nem módosították az Európai Bíróság által felállított kritériumoknak megfelelően a magyar szabályozást, ezért a rendezvény után külön rákérdeztünk. Azt a választ kaptuk, hogy írjunk egy törvényjavaslatot, küldjük el neki, és ugyan nem ígéri, hogy biztosan benyújtja, de meglátjuk.
Megírtuk, elküldtük, és kíváncsian várjuk, mi lesz a sorsa.
A teljes mandineres javaslat itt olvasható.
Javaslatunk önmagában az adatmegőrzést nem törölné el, de beépítene néhány fontos garanciát a szabályozásba és korlátozná, hogy a hatóságok milyen esetekben férhetnek hozzá a metaadatokhoz.
Az első fontos elem, hogy a hívott számokat, hívások hosszát, helyét, az előfizető adatait és ehhez hasonlókat a telekommunikációs szolgáltatók eleve megőrzik számlázási célból: ezeket egy évig kell megőrizni, hogy ha később valamilyen jogvita származik mondjuk egy telefonszámlából, akkor meglegyen, hogy melyik hívás került ennyibe. A Mandiner javaslata szerint – néhány más metaadattal kiegészülve, ami bűnüldözési szempontból fontos lehet – alapvetően elég lenne ezeknek a számlázási adatoknak a megőrzése, hiszen ezek eddig is jelentős mértékben átfedték egymást a bűnüldözési célból megőrzött adatok körével. Lerövidítenénk a megőrzési időt is: egy évig csak akkor kellene megőrizni ezeket az adatokat, ha lehetséges, hogy jogvita lesz az adott számlából – ha azonban a számlát kiegyenlítették a szolgáltató felé, akkor 60-90 napon belül törölni kellene a forgalmi adatokat.
Ha a rendőrségnek vagy az ügyészségnek szüksége van rá, akkor ezen időszakon belül kérhetné a szolgáltatóktól, de a jelenlegi szabályokkal ellentétben csak előzetes bírói engedély alapján. Ez fontos garancia arra, hogy ne kérjenek ki tömegesen és feleslegesen személyes adatokat. Azt is javasoljuk, hogy csak olyan súlyos bűncselekmények gyanúja esetén kérhesse ki a telekommunikációs metaadatokat a rendőrség, amelyek esetében a büntetőeljárási törvény lehetővé teszi az úgynevezett titkos adatszerzést. (Ez, a metaadatokkal ellentétben már a kommunikáció tartalmát is érinti, azaz például az e-mailek elolvasását, telefonok lehallgatását jelenti, és jelenleg is bírói engedélyhez kötött.)
Azt, hogy a telekommunikációs metaadatokhoz való hozzáférést inkább a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés körében szabályozzák, nem mi találtuk ki: már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is javasolta az illetékes minisztériumnak az Európai Bíróság ítéletét követően, azonban nem talált meghallgatásra. Mindenesetre ez egy jó ötlet, mert csak súlyos bűncselekmények esetén lehetséges, és bírósági engedély is kell hozzá, ezért mi is ismételten javasoljuk.
Végrehajtási vagy szabálysértési eljáráshoz nem
A javaslatunk szerint kikerülnének a törvényből azon kitételek is, amelyek lehetővé teszik, hogy polgári végrehajtás, szabálysértés, vagy jegybanki, illetve versenyhivatali felügyeleti eljárás keretében is hozzáférést nyerjenek a hatóságok ahhoz, hogy kivel mikor mennyit telefonáltunk, vagy mennyi időt töltöttünk az e-mail fiókunkban.
Bár a – Magyarország esetében inkább mérsékelt – terrorfenyegetettség közepette talán hajlamosak lennének sokan a biztonságuk oltárán feláldozni a személyes adataikat, azonban korántsem erről van szó, ez az áldozat ugyanis nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Mint ahogy a korábbi NSA-alkalmazott, Edward Snowden is rámutatott egy minapi konferencián: a tömeges megfigyelés egyáltalán nem alkalmas a terrorcselekmények megelőzésére, mert nem hatékony – a párizsi merénylők is Skype-ot és titkosítatlan telefont használtak, mégsem tudták őket időben lekapcsolni. Hamis remény tehát, hogy nagyobb biztonságban leszünk, ha feladjuk a magánszféránkat az állammal szemben.