Terrorizmus: konkrét döntéseket akarnak az uniós belügyminiszterek

Együttes ülést tartanak pénteken az uniós igazságügyi és belügyminiszterei a múlt heti párizsi terrortámadást miatt. A tanácskozásra érkező miniszterek jelentős része érkezésekor arról beszélt, hogy konkrét eredményeket szeretne látni a légi utasok és a külső határok ellenőrzése, valamint a fegyverkereskedelem felszámolása terén.

„Ezekben a kérdésekben nincs vesztegetni való idő, ez sürgős. Eljött a döntés ideje” – húzta alá Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter, hozzátéve: azért kérték a miniszterek tanácsának összehívását, hogy döntés szülessen olyan kérdésekben, amelyekkel kapcsolatban már rengeteg időt vesztegettek el. Cazeneuve a fegyverkereskedelem ellen pontos menetrendet tartalmazó döntést sürgetett. A politikus tudatta: Franciaország hosszú ideje sürgeti, hogy jöjjön létre megállapodás egy hatékony rendszerről a légi utasok adatainak nyilvántartására. Emellett Cazeneuve a külső határok megerősítését az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex megerősítésével képzeli el, továbbá arról is beszélt, hogy az unión belül is szükség van ellenőrzésre, mert a terroristák a belső határokon át is utazgatnak. 

Megőriznék Schengent, de bevezetnék a PNR-t

A miniszterek tanácsának soros elnökségét adó Luxemburg részéről Étienne Schneider úgy nyilatkozott, hogy a külső határok ellenőrzésének mindenhol hatékonyan kell működnie, mert jelenleg vannak rések a rendszerben, amelyeket meg kell szüntetni. Leszögezte azt is: a schengeni övezeten belüli szabad utazáshoz való jogot meg kell őrizni.

Többen hangsúlyozták, hogy meg kell állapodni a társjogalkotó Európai Parlamenttel a légi utasok adatait rögzítő uniós rendszerről, a PNR-ről. Schneider kiemelte: a hatóságoknak tudniuk kell, hogy akik visszatérnek Európába, azok hol jártak, ki, honnan, hova és kivel utazott. Mint mondta, ez nem csak az unión kívülről érkező járatokra kell vonatkozzon, hanem a belső repülésre is. „Másként az egésznek semmi értelme” – vélekedett Schneider.

Theresa May brit belügyminiszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy világos kapcsolat van a külső határok ellenőrzése és az unión belüli közbiztonság között, ezért végre kell hajtani az eddig hozott döntéseket, szigorítani kell a fegyverkereskedelem szankcionálását, és meg kell állapodni a PNR-ről. „Ez fontos eleme a biztonságnak” – hangsúlyozta May.

A külső határokon mindenkit ellenőriznének

A belga belügyminiszter, Jan Jambon azt is világossá tette, hogy a külső határokon nem csak azokat kell ellenőrizni, akik nem az unió polgárai, hanem az uniós állampolgárokat is.

Erről beszélt Johanna Mikl-Leitner osztrák tárcavezető is, aki kiemelte: a bevándorlókat regisztrálni kell, ujjlenyomatot kell venni tőlük, és biztonsági ellenőrzésen is át kell esniük, s ez utóbbinak az uniós állampolgárokat is alá kell vetni. Mint mondta: jelenleg az utazási információk felét öt tagállam szolgáltatja, az egyik Ausztria. „A többiek mit csinálnak?” – tette fel a kérdést az osztrák belügyminiszter, aki az év végéig megállapodást sürgetett a PNR-ről.

Thomas de Maizière német belügyminiszter a PNR-t az európai biztonság központi elemének nevezte. „Tudnunk kell, ki repül be Európába, hogy ki akar ide visszatérni” – hangoztatta a tárcavezető. De Maizière a fegyverkereskedelemmel kapcsolatban arra tért ki, hogy a német szabályok szigorúak, de uniós szinten nincs információcsere a fegyverek azonosítószámáról, mozgásáról és megsemmisítéséről. „Ennek szeretnénk véget vetni” – jelentette ki Thomas de Maizière.

Az európai PNR-ről szóló uniós jogszabály megalkotása évek óta tart. A rendes jogalkotási eljárás keretében ugyanis ezt a miniszterek tanácsa és az Európai Parlament csak együtt fogadhatja el. A két intézmény közötti eddig megoldatlan vita lényege, hogy míg a tagállamok alapvetően minél több adatot szeretnének megszerezni, kezelni és tárolni, az EP az uniós polgárok adatainak védelme mellett érvel, és egyelőre nem sikerült kompromisszumot kötni a kérdésben.