Mindenki nyugodjon le! Hiába ármánykodnak a bankok, a kormány az emberek oldalán áll! Az emberekén, akiket fejenként akár harmincmillióval is megkárosított a gonosz, egészen mellesleg egyébként alighanem gyurcsányista Tarsoly Csaba. (Akkor kapott állami hitelt a Quaestor, nem? De. Naugye.)
Az Alkotmánybíróság (AB) ugyan elkaszálta a kárrendezési törvény egynémely rendelkezését, de a kormánytól távol áll, hogy széttárja a karját, mondván: megpróbáltuk, de hát sajnos ez van, fékek, ellensúlyok, stb. Most még azt sem mondják, hogy az AB a nép ellensége. Tiszteletben tartják a döntést, de újraírják a jogszabályt, idén még parlament elé is viszik, úgyhogy lesz kárrendezés hatmillió fölött is!
A kormány megvéd minden, harmincmillióját nehezen összekuporgató kisembert! Éljen!
Azt javaslom, most se hallgassunk azokra, akik az irigység és a lebeszélés kultúráját terjesztik. Azokra, akik sosem hittek a szeretet és az összefogás erejében. Amikor olyanokat mondanak: a harmincmilliócskát nehezen összekuporgató polgártársunk tudhatta, hogy kötvényt vesz Tarsoly Csabától, így tisztában volt vele, hogy nem bankbetétbe rakja a pénzecskéjét, vagyis nem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítja harmincmillióig krach esetén. Hanem bizony a Befektető-védelmi Alapból (BEVA) csengetnek majd neki legfeljebb hatmilliót. Jobb, ha ilyenek hallatán becsukjuk a fülünket.
Ne kicsinyeskedjünk. Meg se halljuk, amikor sorjáznak a rosszindulatú felvetések! Hogy ennyire ramaty a lelkiismeret, amiért évekig nem ellenőrizték Tarsolyékat rendesen? Vagy mert bizniszeltek is velük? Vagy amiért a külügyi háttérintézet zsetonját az utolsó pillanatban még kimentették a Quaestor romjai alól? Netán tényleg egy-két fontos, saját lábán álló famulust kell megmenteni? Esetleg az a harmincezer ember számít, akiknek hat- és harmincmillió között volt a Quaestor-befektetése?