Senki számára nem jelent újdonságot, azt hiszem, hogy a korunkban az emberiség túl sok finomított cukrot fogyaszt. Ennek egészségügyi kockázatát eddig leginkább az elhízásban, s az ennek következtében kialakuló különféle anyagcsere- rendellenességekben látták. Egy új amerikai kutatás viszont , amelyről az MTI számolt be, azt támasztja alá, hogy a cukorfogyasztás mérséklése önmagában, súlycsökkenés nélkül is javítja a túlsúlyos gyerekek egészségügyi értékeit.
A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i tagintézménye (UCSF) és a Kaliforniai Touro Egyetem kutatóinak tanulmánya a Journal of Obesity című szaklapban jelent meg. A tudósok azt találták, hogy már kilenc nap csökkentett cukortartalmú étrenddel vissza lehet fordítani a krónikus metabolikus szindróma tüneteit, egyebek között a magas koleszterinszintet és a magas vérnyomást – írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál. „A tanulmány egyértelműen megmutatta, hogy a cukor károsítja az anyagcserét. Ez a kutatás világosan jelzi, hogy a cukor szerepet játszik a metabolikus szindrómában, valamint az eddigi legerősebb bizonyíték arra, hogy a cukor nem kalóriaértéke és az általa okozott elhízás miatt káros" – hangsúlyozta Robert Lustig gyermekgyógyász-endokrinológus, a tanulmány egyik vezető szerzője. A metabolikus szindróma olyan betegségcsoport, amelyet magas vérnyomás, magas vércukorszint, vastag deréktáji zsírréteg és a normálistól eltérő koleszterinszint jellemez. Ezek fokozzák a szívbetegség, a szélütés és a cukorbetegség kockázatát.
Mára olyan kórok is megjelentek a gyerekeknél – 2-es típusú cukorbetegség, nem alkoholos eredetű májnagyobbodás –, amelyek szintén a metabolikus szindrómával függnek össze és korábban náluk ismeretlenek voltak. A kutatók 43, 9 és 18 év közötti elhízott gyerek részvételével folytatták a vizsgálatot. Olyanokat választottak, akiknél a metabolikus szindróma legalább egy tünete jelentkezett. A résztvevők étrendjét kilenc napon át biztosították, korlátozták benne a cukor mennyiségét, de ugyanolyan arányban tartalmazott zsírt, fehérjét, szénhidrátot, és kalóriaértéke is akkora volt, mint a korábban otthon fogyasztott ételeké.
Az étrend gyümölcsöt tartalmazott, a hozzáadott cukrot azonban tésztával, gabonafélékkel, kenyérfélével helyettesítették. "Gyerekmenüt" szolgáltak fel, például helyi boltban vásárolt pulykavirslis hotdogot, pizzát, de nem vettek cukrozott gabonapelyhet, süteményt, sem édesített joghurtot. A gyerekek naponta mérlegre álltak, hogy ellenőrizzék, nem fogytak-e, ugyanis a cél nem ez volt. Ha mégis megtörtént, több, alacsony cukortartalmú ételt kaptak. „Jóllakottságról számoltak be, azt mondták, mintha sokkal többet ennének, pedig ugyanannyi kalóriát kaptak, mint korábban, csak sokkal kevesebb cukorral. Volt, aki úgy érezte, túletetjük" – mondta Jean-Marc Schwarz, a Touro Egyetem kutatója, a tanulmány másik vezető szerzője. Csupán kilenc nap telt el, mire a résztvevők minden anyagcsere-egészségi eredménye javult, az éhgyomorra mért vércukorszint például 5 ponttal, az inzulinszint pedig egyharmadával csökkent, miközben a gyerekek súlya nem változott.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Elménk egészsége sokáig elsősorban genetikai adottság, mentális terhelés és életkor kérdésének tűnt. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy az agy egészsége szempontjából a rostbevitel és a mikrobiom állapota legalább ilyen fontos szerepet játszik, sőt ezen múlik memóriánk fenntartása-, de a depresszió és az alvás minősége is.
Egészséges ételek: hét alapanyag, amit érdemes minél többször fogyasztanunk.
Minél több valós, orvos által megerősített információnk van a testünkről és az egyes betegségekről vagy sérülésekről, annál könnyebben értjük meg nemcsak a saját helyzetünket, de az egészségügyi személyzetet is.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
A sport világában nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a lehetséges kinevezést.
A volt helyettes államtitkár kifejtette, fizetésének hat havi összege jár neki juttatásként, amit elvár Magyar Pétertől, hogy kifizessen.
