Laboratóriumban növesztettek működő hangszalagot

A szakemberek szerint azonban még több kutatás szükséges ahhoz, hogy az új technikát klinikai próbáknak vessék alá emberek esetében.
 „Hangszalagjaink speciális szövetből állnak, amelynek elég rugalmasnak kell lennie, hogy rezegjen, és elég erősnek, hogy több százszor összeütközzön egy másodperc alatt. Ez egy nagyon különleges rendszer és nagyon nehéz lemásolni" – magyarázta Nathan Welham, a Wisconsin-Madison Egyetem sebészprofesszora.
 A tudósok egy halott emberből és négy olyan embertől vettek hangszalagszöveteket, akiknek gégéjét el kellett távolítani, de nem daganatos betegség miatt.
    

A nyálkahártyát izoláltak, megtisztították és szövetet növesztettek belőle különleges háromdimenziós kultúrában, amely nagyon hasonlított az ember szervezetben lévő állapotokra. Mintegy két hét alatt a sejtek szövetté álltak össze, és olyanok voltak, mint a hangszalagszövet – írta Welham közleményében.
 A szövet rugalmassága és viszkozitása hasonló volt egy normális szövetéhez.
 Hogy bizonyosságot nyerjenek arról, hogy képes hangképzésre, a kutatók kutyákból vett gégékbe ültették be, amelyek hasonlóak az emberi gégéhez. Ezeket a gégéket mesterséges légcsőhöz csatlakoztatták, és levegőt fújtak beléjük. Amikor a levegő elérte a tenyésztett hangszalagokat, azok rezegtek, hangot képeztek, hasonlóan a normális hangszálhoz.
    

Azt is megnézték a szakemberek, hogy a tenyésztett hangszalagot kilöki-e vagy elfogadja olyan egér szervezete, amelynek immunrendszerét az emberéhez hasonlóvá változtatták. Az egerek szervezete jól tűrte a szövetet és az állatoknak a beültetés után átlagos élettartamuk volt.