Szigetelőszalaggal a falra ragasztottak egy banánt: hatmillió dollárért azonnal lecsapott rá egy „műgyűjtő”
Újra kitett magáért a világhírű olasz művész.
A szólás szerint minden, ami élvezetes, az vagy egészségtelen vagy hizlal. De íme, egy svéd kutatás, melyről az MTI is beszámolt, cáfolja ezt a megállapítást, legalábbis a kávézással kapcsolatban, hiszen eredményeik alapján az eddigi hiedelmekkel ellentétben a kávéivás nem árt a szívnek, nem egészségtelen, azt meg soha nem állította senki, hogy hizlalna!
A tudósok, akik kutatásukhoz négy korábbi tanulmány metaanalízisét is elvégezték, majdnem 250 ezer embert vontak be vizsgálatukba – számolt be a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a BMC Medicine orvosi szaklapban megjelent tanulmányról. A mérsékelt kávéfogyasztás csökkenti a szívkoszorúér-betegségek és a szélütés kockázatát. Az atriális (pitvar) fibrilláció (AF), a szívritmuszavar leggyakoribb formája – amely szabálytalan, gyakran túl gyors szívverést okozó zavar – és a koffeinfogyasztás közötti kapcsolat azonban nem volt egyértelmű. Korábban úgy vélték, a sok kávé növeli az AF kockázatát. „Nem találtunk kapcsolatot a sok kávé fogyasztása és az AF esélyének növekedése között, tehát aki szereti a kávét, nyugodtan ihatja, ha nem esik túlzásokba, nem kockáztatja a pitvarfibrillációt" – mondta Susanna Larsson, a svéd Karolinska Intézet munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. A kutatók 41 881 férfi és 34 594 nő adatait vizsgálták meg, a kutatás 1997-ben kezdődött.
A résztvevők beszámoltak kávéfogyasztási szokásaikról, átlagosan mindkét nem képviselői napi három csésze kávét ittak. Tizenkét éven át követték őket. Ez idő alatt a férfiak közül 4311-nél, a nők közül 2730-nál alakult ki AF. Az elemzés azt mutatta, hogy még a legtöbb kávét fogyasztók esetében sem volt összefüggés a kávémennyiség és a szívritmuszavar között. A kapcsolat hiányát erősítette meg négy korábbi tanulmány adatainak metaelemzése. Az első kutatással együtt 248 910-en ember adataival dolgoztak, közülük 10 406-nál alakult ki AF. Bár a tudósok figyelembe vették az AF kockázatát növelő tényezőket, a kutatás más korlátaira maguk hívták fel a figyelmet: a kávéfogyasztási adatok a résztvevők önbevallásán alapultak, és minden elemzett tanulmány Svédországban vagy az Egyesült Államokban készült, ezért az eredmények nem általánosíthatók.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta