Megszavazta a Bundesrat a menekültügyi szigorításokat

A várakozásoknak megfelelően elfogadta a német szövetségi kormány menekültügyi csomagját a törvényhozás tartományokat képviselő kamarája, a Bundesrat pénteken, így november 1-jén életbe lépnek az új szabályok, amelyek az elutasított menedékkérők gyorsabb hazajuttatását és a menekültstátus megszerzésére esélyes kérelmezők gyorsabb beilleszkedését szolgálják, és új alapokra helyezik a menekültügyi rendszer finanszírozását.

A tartományi kormányok küldötteiből álló Bundesratban nagy többséggel fogadták el a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag) már csütörtökön megszavazott jogszabálycsomagot. A konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormánya a Bundestagban ellenzékben lévő erők – Baloldal, Zöldek – támogatására szorult a Bundesratban.

A Baloldal csak Türingiában van kormányon, az SPD-vel és a Zöldekkel irányítja a tartományt. A tartományi kormánykoalíció előre jelezte, hogy tartózkodnak a Bundesrat szavazásán, mert a három párt nem jutott közös álláspontra a menekültügyi reform ügyében.

Ugyanakkor a Zöldek részéről Baden-Württemberg tartomány miniszterelnöke, Winfried Kretschmann már korábban és a szavazás előtti vitában is kiemelte, hogy támogatják az új szabályokat.

Válság idején „konfliktuskereső magatartás helyett kompromisszumkészségre” van szükség, és a demokratikus pártoknak meg kell mutatniuk, hogy képesek az együttműködésre – mondta Winfried Kretschmann. Hangsúlyozta: a menekültügyi reform „fontos jelzés kifelé, Európának, de befelé is, a demagógoknak és a jobboldali populistáknak”.

A Bajorországot kormányzó CSU részéről Marcel Huber, a bajor miniszterelnök, Horst Seehofer hivatalát vezető államminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy Németország befogadóképességének korlátozottsága miatt gátat kell szabni a bevándorlásnak. Felvetette, hogy az uniós külső határ védelme mellett arról is el kellene gondolkodni, hogy miként lehet megvédeni az uniós belső határokat, például a bajor-osztrák határt. Ugyanakkor jelezte, hogy ennek mikéntjéről a müncheni vezetésnek nincsenek határozott elképzelései. „Arról, hogy ez hogyan is nézne ki konkrétan, ma még nekem sincs válaszom” – mondta Marcel Huber.

A döntés jelzés azoknak, akik még nem indultak el

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi migrációs folyamatokat elemző részlegének vezető kutatója, Thomas Liebig szerint a Bundesrat döntésével útnak indított reformnak két fő hatása lehet.

Az átalakítás egyrészt „jelzés azoknak a menekülteknek, akik még nem indultak el Németország felé”, másrészt pedig csökkenheti a menedékkérők egyik legnagyobb csoportját alkotó nyugat-balkáni kérelmezők számát – mondta Thomas Liebig a Bild című lapnak. Az albán kérelmezők száma már csökkenésnek is indult, ami a szigorításokról szóló diskurzusnak tulajdonítható – jegyezte meg.

A reform alapvető változást, az esélyek csökkenését, a lehetőségek szűkülését jelenti mindazok számára, akik nem háború vagy elnyomás elől menekülnek, de a Szíriából és más háborús övezetekből származó menekültek helyzetét nemigen befolyásolja – mondta az OECD szakértője.

November 1-jétől valamennyi EU-n kívüli nyugat-balkáni állam biztonságos származási országnak számít, így az onnan érkezett, becslések szerint több százezer menedékkérőt gyorsabban haza lehet toloncolni, és a berlini vezetés reményei szerint a biztonságos származási ország besorolás csökkenti az ösztönzést arra, hogy a szegénység és kilátástalanság miatt hazájukat elhagyó nyugat-balkáni emberek „bevándoroljanak” a német menekültügyi rendszerbe.

Nem szólnak, mikor toloncolják ki

A védelemre nem szoruló embereket vonzó úgynevezett ösztönzők kiiktatását szolgálja egy sor további új szabály is; csökkentik a készpénz arányát a menedékkérők juttatásaiban, 6-ról 3 hónapra korlátozzák az ország elhagyására kötelező hatósági határozat felfüggesztésének maximális idejét, és aki nem távozik önként, attól a szállást és az élelmet leszámítva minden juttatást megvonnak, és eltűnését megakadályozandó nem közlik előre, hogy mikor toloncolják ki.

A menekültstátus megszerzésére esélyes menedékkérők beilleszkedését szolgálja, hogy megnyitják előttük az ingyenes nyelvi és integrációs kurzusokat, amelyeken eddig csak a menekültek vagy befogadottak vehettek részt, és szélesítik munkavállalási lehetőségeiket.

A reform új alapra helyezi a menekültügy finanszírozását, a menedékjogi kérelem elbírálásáig fizetett havi 670 eurós fejkvótával a szövetségi kormány átvállalja a menedékkérők ellátásáért felelős tartományoktól a menedékkérők számának és az eljárások átfutási idejének bizonytalanságából fakadó pénzügyi kockázatot.