Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
A kisebbségben maradt bírák szerint a testületnek még csak nem is lett volna szabad a népszavazás témájával foglalkozni. Miután megtette, törvénysértést követett el.
„Az alkotmánybírósági verdikt szerint a nők azért mehetnek nyugdíjba 40 év munkaviszony után, mert az Alaptörvény külön intézkedéssel védi a nőket, a fogyatékkal élőket és az időseket. A taláros testület minapi népszavazást ellehetetlenítő határozatából tehát az is következik, hogy ha egy esetleges sikeres referendum a férfiak számára is lehetővé tenné a korai nyugdíjazást, azzal a nők fokozott védelme megszűnne Magyarországon.
Azonban ne engedjük magunkon elhatalmasodni a nőket a férfiakkal szembeállító politikai szándék gondolatát. Inkább menjünk tovább az ítélet böngészésében: az Alkotmánybíróság népszavazást elutasító határozatának másik fontos indoka, hogy költségvetést érintő ügyekben az Alaptörvény szerint nem lehet népszavazást tartani. A kivételes memóriával rendelkezőknek persze azonnal eszükbe jut, hogy a bírák korábban – a mostani döntéssel ellentétes módon – támogatták a vizitdíj és a kórházi napidíj megszüntetéséről szóló referendumot.
Javasoljuk azonban, hogy továbbra is hessegessük el magunktól a politikai döntés gyanúját, hisz normális körülmények között nem természetes, hogy a független alkotmánybírák – akik között szép számmal találunk egykori fideszes parlamenti képviselőket – pártkatonaként viselkedjenek, és a kormány szája íze szerinti döntést hozzanak. Mindenesetre a kisebbségben maradt bírák: Kis László, Lévay Miklós, de a szintén Fidesz által jelölt Stumpf István és Szalay Péter szerint a testületnek még csak nem is lett volna szabad a népszavazás témájával foglalkozni. Miután megtette, törvénysértést követett el.”