A régi könyvek felmagasztalódnak – Erdő Péter a Mandinernek

Egy több száz éves könyv kötéstáblájában találta meg Erdő Péter bíboros az első magyar katolikus biblia kéziratos töredékét. A Káldi Biblia fakszimile kiadásának ünnepélyes bemutatóját hétvégén az Ars Sacra Fesztivál keretében az esztergomi Szent Adalbert Központban tartották. Az esemény önmagában is könyvészeti szenzáció, Erdő Péter esztergom-budapesti érsek itt adott exkluzív interjút a Mandinernek.

A megtalálás körülményei igen kalandosak, a nyolcvanas években Erdő Péter még a szeminárium mellékállású könyvtárosaként is dolgozott. Hamar észrevette, hogy a könyvek egy részét régi kódexlapokba kötötték. Így figyelt fel Szent Atanáz műveinek 1522-es kiadására, mely egy gyönyörű bolognai kódex lapjába volt kötve.

Ez a pergamen csábította a borító restauráltatására, melynek során a kötéstáblából tizenöt kézzel írt papírlevél hullott ki. A lapok Káldi György bibliájának, az első magyar katolikus bibliának nyomdai kéziratát tartalmazták. A töredék kulcsfontosságú lehet a nyelvújítás nyomon követésének szempontjából. A kézirat elkészítése és a publikálás között eltelt időszak a nyelv megújításának legizgalmasabb éveibe esik.

A változás igencsak szembetűnő, ha összehasonlítjuk a kéziratot, az azon jelzett javításokat, majd a nyomdai változatot. Míg az első szinte értelmezhetetlen, addig az utóbbi megértése alig okoz gondot egy mai olvasónak. S miért lényeges ez? Mert a nyelvújítás folyamatait egy lapon kísérhetjük figyelemmel, mely számtalan további kutatáshoz nyújthat a jövőben segítséget.

A bemutató után Erdő Péter bíboros-érsek válaszolt kérdéseinkre.

*

Mandiner: Miért aktuális ma a Káldi Biblia kézirattöredékének kiadása?

Erdő Péter: Sokan az mondják, vége a Gutenberg-galaxisnak, a nyomtatott könyvnek már nem lesz szerepe, azt is látjuk, hogy nagymértékben folyik a digitalizálás a világ könyvtáraiban. Nagymértékben magam is, ha kutatok, cikket írok, akkor a világhálóról szerzem a szakirodalmat. Ugyanakkor egy másfajta tulajdonsága a könyvnek előtérbe kerül. A szép könyv. A bőrkötések a finom kivitelű könyvek, régi írások, fakszimile kiadások, amelyben a Pytheas kiadó az elmúlt évtizedekben igen szépet alkotott, ő az, aki gondozta most ennek a töredéknek a kibocsájtását is. Fontos dolog az, hogyan fejlődött a magyar nyelv az ezerhatszázas évek elején, az egy forradalmi időszak volt ebből a szempontból, egy igazi nyelvújítás. Ahogy Káldi György bibliaszövege az első lejegyzéstő a nyomtatott kiadásig körülbelül húsz év alatt egy világot változott. Ilyen változások vannak néha szakaszosan egy nyelvnek, egy kultúrának a történetében, és ilyen korban élünk ma is, mikor például a neten tájékozódunk már nagyon sok mindenről, amikor rengeteg szempontból az információ rögzítésnek a funkcióját átveszi a digitalizált világ. Ugyanakkor az iparművészeti vagy a történelmi információk dokumentáló funkciója a régi könyvnek a régi papírnak, kéziratnak megmarad, sőt felmagasztalódik. Hasonlóan, mint ami a festészettel történt a tizenkilencedik században. Felfedezték a fényképezést. Ettől a festészetnek az a feladata, hogy a látványt egyszerűen rögzíteni kell, háttérbe szorult, mert erre volt egy másik pontosabb technika. Így megváltoztak a festészeti stílusok, mert egyéb funkciók, mint az érzelem, impresszió kifejezése kerültek előtérbe. De egyáltalán nem lett ettől kisebb az értéke sem a régi képeknek, sem az új alkotások nem lettek kevésbé jelentősek. Ezt érzékelem a Gutenberg-galaxis esetében is, és nagy optimizmussal nézek a könyvre.

Van-e még olyan mű, amit ön kutatott, de aminek kiadatása még várat magára?

Sok mindenről van szó, itt Esztergomban is őrzünk néhány olyan értékes jogtörténeti dokumentumot, ami jó lenne, ha közkézen forogna, de mivel terjedelmesebb dolgokról beszélünk, nem elég egy fakszimile, vagy az, hogy szkennelünk és feltesszük a netre, azt át is kell írni. Ezzel rengeteg a munka, ami folyamatban is van. Egy kutatócsoporttal dogozom például egy középkor végén Esztergomban készült, jogi formulás könyvnek a kiadásával, reméljük, hogy egyszer ez is elkészül.

Jut-e ideje a főpásztori tevékenysége mellett a kutatásokra?

Azt gondolom, hogy az az embernek pihennie is kell néha, ez a legnagyobb szórakozás és pihenés számomra.

(A bíboros itt nem áldást oszt, hanem épp digitálisan lapoz)

Az esemény végén Erdő Péter meginvitált, hogy lapozzunk bele digitálisan az eddig rejtett kincsbe. Ezt egy különleges, XBox-szerű eszköz tette lehetővé, melyből Európában összesen kettő létezik. Az egyiket a Mandiner Esztergomban próbálta ki.