Ft
Ft
23°C
15°C
Ft
Ft
23°C
15°C
09. 12.
péntek
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
09. 12.
péntek
Hírek
Vélemények
Hetilap
bioritmus gén külföld Anglia dr. Eran Tauber kronotípus alvás egészség Frontiers in Neurology

A génjeidben van kódolva, hogyha éjjeli bagoly vagy

2015. szeptember 21. 05:27

Generációkon átívelő meggyőződése az emberek többségének, hogy a pihentető, nyugodt alvás egyik feltétele, hogy "időben" le kell feküdni. Aki esetleg inkább későn feküdne és később is kelne, az rosszat tesz az egészségének, ráadásul lusta, semmirekellő alak. Az iskola és később a munkahely is a "pacsirtáknak" kedvez, a "baglyok" legfeljebb hét végén élhetnek saját ritmusuk szerint.

2015. szeptember 21. 05:27

Pedig egy angol kutatás szerint, melyről az origo.hu számolt be, ezek az alvási szokások egyáltalán nem csupán a döntésünkön múlnak, hanem génjeinkben hordozzuk, hoy milyen ritmus szerint szeretünk élni. Legalábbis a muslicák így vannak vele. 

 
A Leicesteri Egyetem kutatói azért muslicákon végezték el a vizsgálatokat, mert az apró rovaroknak nagyon hasonló „genetikai órájuk” van, mint nekünk, így ideális kísérleti alanynak bizonyultak az emberi viselkedés modellezésében. A Frontiers in Neurology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók a muslicagenomok vizsgálata alapján majdnem 80 olyan gént találtak, amely felelős a korán kelés – későn fekvés közötti viselkedési különbségekért.
 
A tudósok két fő különbséget találtak a muslicák viselkedési preferenciájában, vagyis kronotípusában: megfigyelték, a nap mely szakaszában hagyják ott bábállapotukat, és rájöttek, hogy egészen a genetikájukig visszavezethető az, mikor lesznek aktívak.
 
A legtöbb muslica a nap korai szakaszában hagyta el a bábállapotot, de akadtak olyanok is, amelyek később, a délután során váltak aktívvá. A kutatók még tenyészteni is tudták azokat a rovarokat, amelyek a nap későbbi szakaszában bújtak ki a bábállapotból,
az utódok nagy része pedig szintén hasonlóan „későn kelők” voltak – ez egyértelműsítette a kutatók számára, hogy genetikai különbségről van szó a két kronotípus között.
 
A bábállapotot elhagyó muslicákon a következő 24 órában DNS-analízis futtattak le, amely során kiderült, hogy nemcsak más gének aktívak a két kronotípus esetében, de ezek a gének teljesen különböznek is egymástól.
 
A nyilvánvaló kérdés az volt, hogy mi okozza a különbséget a pacsirták és a baglyok életvitelében– mondta el egy sajtóközleményben dr. Eran Tauber, a tanulmány egyik szerzője. – „A különbség a DNS genetikai variációjából adódik – más génváltozatok vannak jelen a pacsirták és mások a baglyok szervezetében.”
 
Ez azt jelenti, hogy az aktivitásért felelős molekuláris folyamatok a későn ébredők esetében nem egyszerűen késleltetve jelennek meg, ahogy korábban gondoltuk, hanem teljesen máshogy is zajlanak le. „A végpont ugyanaz lehet, de a különböző molekuláris folyamatok más odavezető utat jelentenek” – magyarázta Tauber.
 
Tauber és kollégái szerint a kutatás azért jelentős, mert mindennapi rutinunk során teljesen szembemegyünk a természetes bioritmusunkkal,
 
és legtöbbünk a 9-5 óráig tartó munkaidőben kényszerül teljesíteni. Egyre inkább egyértelművé válik azonban, hogy nem mindenki ebben az időszakban a legproduktívabb, és könnyen lehet, hogy az egyéni munkabeosztás sokkal több eredményt hozna, mint az általánosan elfogadott változat.
 

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!