Magyar Péter csúnyán lebukott: az első perctől színjáték volt, amit Ukrajnával tett
Az elemző szerint világosak az erőviszonyok és az ezzel kapcsolatos megfontolások a Tisza elnökének cselekedeteiben.
A génjeidben van kódolva, hogyha éjjeli bagoly vagy
2015. szeptember 21. 05:27
Generációkon átívelő meggyőződése az emberek többségének, hogy a pihentető, nyugodt alvás egyik feltétele, hogy "időben" le kell feküdni. Aki esetleg inkább későn feküdne és később is kelne, az rosszat tesz az egészségének, ráadásul lusta, semmirekellő alak. Az iskola és később a munkahely is a "pacsirtáknak" kedvez, a "baglyok" legfeljebb hét végén élhetnek saját ritmusuk szerint.
2015. szeptember 21. 05:27
Pedig egy angol kutatás szerint, melyről az origo.hu számolt be, ezek az alvási szokások egyáltalán nem csupán a döntésünkön múlnak, hanem génjeinkben hordozzuk, hoy milyen ritmus szerint szeretünk élni. Legalábbis a muslicák így vannak vele.
A Leicesteri Egyetem kutatói azért muslicákon végezték el a vizsgálatokat, mert az apró rovaroknak nagyon hasonló „genetikai órájuk” van, mint nekünk, így ideális kísérleti alanynak bizonyultak az emberi viselkedés modellezésében. A Frontiers in Neurology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatók a muslicagenomok vizsgálata alapján majdnem 80 olyan gént találtak, amely felelős a korán kelés – későn fekvés közötti viselkedési különbségekért.
A tudósok két fő különbséget találtak a muslicák viselkedési preferenciájában, vagyis kronotípusában: megfigyelték, a nap mely szakaszában hagyják ott bábállapotukat, és rájöttek, hogy egészen a genetikájukig visszavezethető az, mikor lesznek aktívak.
A legtöbb muslica a nap korai szakaszában hagyta el a bábállapotot, de akadtak olyanok is, amelyek később, a délután során váltak aktívvá. A kutatók még tenyészteni is tudták azokat a rovarokat, amelyek a nap későbbi szakaszában bújtak ki a bábállapotból,
az utódok nagy része pedig szintén hasonlóan „későn kelők” voltak – ez egyértelműsítette a kutatók számára, hogy genetikai különbségről van szó a két kronotípus között.
A bábállapotot elhagyó muslicákon a következő 24 órában DNS-analízis futtattak le, amely során kiderült, hogy nemcsak más gének aktívak a két kronotípus esetében, de ezek a gének teljesen különböznek is egymástól.
A nyilvánvaló kérdés az volt, hogy mi okozza a különbséget a pacsirták és a baglyok életvitelében– mondta el egy sajtóközleményben dr. Eran Tauber, a tanulmány egyik szerzője. – „A különbség a DNS genetikai variációjából adódik – más génváltozatok vannak jelen a pacsirták és mások a baglyok szervezetében.”
Ez azt jelenti, hogy az aktivitásért felelős molekuláris folyamatok a későn ébredők esetében nem egyszerűen késleltetve jelennek meg, ahogy korábban gondoltuk, hanem teljesen máshogy is zajlanak le. „A végpont ugyanaz lehet, de a különböző molekuláris folyamatok más odavezető utat jelentenek” – magyarázta Tauber.
Tauber és kollégái szerint a kutatás azért jelentős, mert mindennapi rutinunk során teljesen szembemegyünk a természetes bioritmusunkkal,
és legtöbbünk a 9-5 óráig tartó munkaidőben kényszerül teljesíteni. Egyre inkább egyértelművé válik azonban, hogy nem mindenki ebben az időszakban a legproduktívabb, és könnyen lehet, hogy az egyéni munkabeosztás sokkal több eredményt hozna, mint az általánosan elfogadott változat.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Magyar Péter csúnyán lebukott: az első perctől színjáték volt, amit Ukrajnával tett
„Minél többet értünk a saját testünk működéséből, annál inkább a kezünkben marad az irányítás” – különóra a testünkről Kapu Tiborral
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Csak minden tizedik magyar érti az orvosi utasításokat – így lehetünk tudatosabb páciensek
Belföld
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Erre vártak a focirajongók: nem fogta vissza magát Hajdú B. István – elmondta, ki nyerheti a vb-t
Ami a szívén, az a száján.
Iskolák az egészségért
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.
„Ez a szabály, nem mi találtuk ki” – a világhírű edző üzent a Ramadán miatt hőbörgő szurkolóknak
Szerinte tisztelni kell a vallást és a sokszínűséget.
Baj van: Magyarországon száz emberből nagyjából tizenegy érti maradéktalanul az orvosi utasításokat
A következmény: félreértett terápiák, indokolatlan sürgősségi megjelenések, elmaradó szűrővizsgálatok, felesleges körök az ellátórendszerben. Kőnig Róbert írása.
Kétszeres hátbaszúrás: Nemcsak Kijev, de már a horvátok is a magyar családokat fojtogatják!
A színfalak mögött elképesztően veszélyes geopolitikai kötélhúzás zajlik.
„Ruszkik, haza!?” Komolyan ezt meri nekiszegezni Orbán Viktornak Magyar Péter?
Aki nemrég még ott tapsikolt az első sorban, ha pozícióért és ingyenpénzért volt esély pózolni?
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: