Első alkalommal érkezik emberkéz készítette űreszköz a Pluto rendszeréhez. A közel tíz éve úton lévő New Horizons kedden, július 14-én száguld el a korábban bolygóként számon tartott, majd törpebolygóvá lefokozott égitest és holdjai mellett. A találkozás a Földtől 7,5 milliárd kilométerre történik, 12.500 kilométerre a törpebolygó felszínétől. A legtöbb adat csak szeptembertől kezd majd érkezni a Földre.
Első alkalommal érkezik ember alkotta űreszköz a Plutóhoz, a Kuiper-öv egyik objektumához, így a találkozó a tekintetben is hasznos információval szolgál, hogy milyen képződmények találhatóak általában a távoli jeges égitesteken – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Mint Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa a New Horizons és a törpebolygó keddi találkozásáról az mta.hu-nak kifejtette: az űreszköz műszereire komoly feladat vár, hiszen a találkozó nagy sebességgel történik és rövid idő alatt kell a célpontokat elemezni.
A találkozás a Földtől 7,5 milliárd kilométerre lesz, a New Horizons az öt hold pályájánál közelebb halad el a Pluto mellett, 12 ezer 500 kilométerre a törpebolygó felszínétől, méghozzá az eddigi megfigyelések alapján a Pluto legváltozatosabbnak mutatkozó oldala felett. Néhány órával a közelítés után a szonda visszatekintve a Pluto légkörén áthaladó napfényt is megfigyeli, ami pontos összetétel-becslésre ad lehetőséget.
A közelítéskor az űreszköz teljesen néma marad, ez idő alatt semmilyen információt nem továbbít a Földre. A legtöbb adat csak szeptembertől kezd érkezni a Földre, az összes mérés a találkozás után kilenc hónappal érkezik meg.
Kereszturi Ákos kitért azokra az aggályokra, miszerint a holdak pályasíkjában az adott égitestek felszínéről származó porkorong lehet. Egy ilyen porfelhőn történő, nagy sebességű áthaladás nem veszélytelen, ezért az elmúlt hónapokban a LORRI-kamerával poranyagot kerestek, de nem akadtak a nyomára, így az eredeti útvonal biztonságosnak tűnik. Hasonlóan megnyugtató eredményt kapott az MTA CSFK Kiss Csaba vezette kutatócsoportja is, amely a Herschel-űrtávcső mérései alapján zárta ki számottevő poranyag előfordulását.
A tudományos terveket ismertetve a kutató elmondta, hogy a legrészletesebb mérések a Plutóról, főleg a törpebolygó felszíni és légköri jellemzőiről készülnek. Mivel a Pluto lassan forog, a nagy felbontású képek ugyanazt az oldalát, az északi féltekét mutatják majd, a becslések alapján maximálisan 0,5-1 kilométeres felbontással. A túloldalt mutató legrészletesebb felvételt július 11-én rögzítették 38 kilométeres felbontással. Emellett az űrszonda felvételeket készített a törpebolygó Charon, Nix és Hydra nevű holdjairól is.
Érdekesnek ígérkezik a vizsgálat abból a szempontból is, hogy vajon van-e máig fennmaradt nyoma az ősi, holdakat kiszakító becsapódásnak. Arra is sokan kíváncsiak, mennyiben különbözik a Pluto a Neptunusz Triton holdjától. Nem volna meglepő, ha a fagyos Plutón nitrogéngázt pöfékelő gejzírekre bukkannának. Sokan arra számítanak, hogy az égitest változatos tektonikus mintázatot mutat, mivel felszíne alatt egykor talán óceán volt, emellett a közeli Charon-holddal fennálló árapálykapcsolat is deformálhatta az alakját.
Az eredmények a Naprendszer egyéb objektumairól szerzett tudást is gyarapítják. A becsapódásos krátereknek a Pluto felszínén megfigyelt méreteloszlása a Kuiper-öv objektumainak méreteloszlására utal, utóbbi pedig a Naprendszer peremvidékének fejlődéstörténetéről árulkodik. A Pluto forgástengelyének sajátos helyzete is hasznos felismerésekhez segíthet hozzá – sok Naprendszeren kívüli planéta ugyanis annyira közel kering csillagához, hogy annak fénye mindig csak az egyik oldalát világítja meg. A fő kérdés ezekben az esetekben, hogy az illékony felszíni anyagok mind az árnyékos oldalra vándorolnak-e, vagy sem. A két rendszer között ugyan sok a különbség, a Pluto jelenlegi állapota mégis érdekes példával szolgálhat a hasonló aszimmetrikus égitestek megértéséhez.
A Pluto felszínét főleg nitrogén- és metánjég borítja, amit a -200 Celsius-fok alatti hőmérséklet tart szilárd állapotban.
A kép illusztráció.
A miniszterelnök arról beszélt: készülnünk kell arra, hogy rengeteg olyan újítás, felfedezés, találmány, kísérlet várható a jövőben, ami megpróbál az ember számára élhető közeget teremteni élhetetlen területeken.
Naponta gyermeki lelkesedéssel kémlelte az eget távcsövével, és abban reménykedett, a Földnél tökéletesebb helyen születhet újjá.
Új űrállomás fog épülni.
Az egyetemnek fel kell készülnie ezekre a helyzetekre, és segítenie kell az előadóknak, hogy ne az erőszak, hanem a tudományos szabadság győzzön.
SciFaiR 2025 – Nemzetközi konferencia a tudomány, a hit és a vallás metszéspontjában.
Jankó Robi táplálkozástudományi szakember küldetésének tekinti a táplálkozással kapcsolatos tévhitek eloszlatását. Tizenkét év külföldi tapasztalatszerzés után hazatért és ma főként az online térben segíti követőit eligazodni a tudományos publikációk végtelen útvesztőiben.
„Az európai józan ész hangjának” minősítette a magyar kormányfőt Kirill Dmitrijev.
Kijev szócsövei kígyót-békát kiabálnak a magyar miniszterelnökre.
