Ft
Ft
35°C
18°C
Ft
Ft
35°C
18°C
06. 26.
csütörtök
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
Orbán Viktor
migráció
migráció
energiaválság
energiaválság
orosz-ukrán háború
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
06. 26.
csütörtök
Hírek
Vélemények
Hetilap
Strasbourg Európai Emberi Jogi Egyezmény egyház keresztény belföld vallás egyházügyi törvény EJEB Alkotmánybíróság

Ab: Az egyházi szabályozás ellentétes az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel

2015. július 08. 10:15

Az Európai Emberi Jogi Egyezménybe ütközik a magyar egyházakra vonatkozó törvény és kormányrendelet néhány rendelkezése – mondta ki az Alkotmánybíróság. Az Országgyűlésnek októberig van ideje módosítani: lehetne például a bevett egyházzá válás feltételeit módosítani, vagy könnyíteni lehetne a bevett egyházaknak járó kedvezmények elérhetőségét.

2015. július 08. 10:15

Az Európai Emberi Jogi Egyezménybe ütközik a magyar egyházakra vonatkozó törvény és kormányrendelet néhány rendelkezése – mondta ki az Alkotmánybíróság, mely a szükséges összhang létrehozására három hónapot adott a jogalkotóknak.

A Magyar Közlönyben kedden közzétett határozat előzménye, hogy a Budapesti Autonóm Gyülekezet Keresztény Egyesület 2013 októberében bevett egyházként történő elismerését kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél.
 
A miniszter azonban elutasította a kezdeményezést azért, mert az egyesület nem igazolta, hogy teljesíti a jogszabályban előírt feltételeket, melyek szerint vagy százéves nemzetközi működést kell igazolnia, vagy azt, hogy húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő, azaz mintegy tízezer tagja van.
 
Az egyesület a miniszter határozatát közigazgatási bíróságon támadta meg. Az ügyben eljáró bíró fordult az Ab-hez, mert álláspontja szerint a magyar egyházügyi szabályozás ezen rendelkezései a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezésének alapjául szolgáló egyezménybe ütköznek. A perbeli egyház korábban más egyházakkal együtt a strasbourgi bírósághoz fordult, mely 2014. április 8-án kimondta, hogy a magyar szabályozásnak a bevett egyházként történő elismerésre vonatkozó kikötései nem egyeztethetők össze az egyezmény semlegességet, pártatlanságot előíró rendelkezéseivel.
 
A strasbourgi bíróság szerint ha az állam vallási szervezeteknek jogot biztosít állami támogatásokhoz, illetve az adózás területén privilégiumokhoz, köteles a semlegesség elve szerint eljárni. A bevett egyházak és az ilyennek nem minősülő vallási közösségek közötti megkülönböztetés azonban a kisebb vallási közösségekhez tartozó hívekre objektív és igazolható indok nélkül ró terhet, tehát nem felel meg az államtól elvárt semlegesség követelményének. (A bevett egyházként történő elismeréshez többletjogok kapcsolódnak, így például a személyi jövedelemadó egyházak számára felajánlható egy százaléka és az ahhoz kapcsolódó állami támogatás.)
 
A strasbourgi bíróság rámutatott arra is, hogy a magyar szabályozásban a tagok minimális létszámával és az egyház fennállásának idejével kapcsolatos feltételek hátrányos helyzetbe hozhatnak új, illetve kicsi vallási közösségeket, ami ellentétben áll a semlegesség és pártatlanság követelményével.
 
A fennállás időtartamával kapcsolatban az Európai Emberi Jogi Bíróság elfogadta, hogy egy ésszerű időtartam előírása szükséges lehet az újonnan alapított és ismeretlen vallási csoportok esetében; azonban ezt nehezen látta igazolhatónak a magyar hatóságok által már megismert olyan vallási csoportok tekintetében, amelyek a rendszerváltás után jöttek létre és a magyar szabályozásban előírt követelményt éppen csak hogy nem érték el. A strasbourgi bíróság ezzel kapcsolatban hivatkozott a Velencei Bizottságra is, mely szintén úgy véli: a legalább százéves nemzetközi, és legalább húszéves magyarországi fennállást megkívánó követelmény az egyházaknak nyújtott kiváltságok tekintetében eltúlzott.
 
Az Ab mindezek miatt megállapította, hogy a magyar egyházügyi szabályozás – a törvény és a kormányrendelet egyes pontjai – az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel ellentétesek, a szükséges összhang létrehozására pedig október 15-ig szabott határidőt.
 
Az Ab határozatában jelezte azt is, hogy az ellentét többféleképpen feloldható: például a bevett egyház elismeréséhez szükséges feltételek megváltoztatásával, vagy úgy, hogy a bevett egyházaknak biztosított egyes többletjogosultságokat a jelenleginél kevésbé korlátozó feltételekkel elérhetővé teszi más vallási tevékenységet végző szervezeteknek is.
 
A határozathoz a Paczolay Péter korábbi elnök mandátumának lejárta óta 14 taggal működő testületből hatan fűztek különvéleményt: Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András.

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Fahrenheit 451
2015. november 08. 00:29
a Hitgyüli szekta így is történelmi egyház lehet és fetrengetheti a földön megalázóan akiket sikerült behúznia, saját iskoláiban ronthatja meg a gyerekeket. ugyanakkor, aki csak a hülye szegényeket istápolja és nem tejel a fidesz pártkasszába, az megy a levesbe..
Válasz erre
7
5
Fahrenheit 451
2015. november 08. 00:29
sajnos nagyon sok köze van ennek máshoz is. az Arany Alkony idősotthonokat úgy tudta behúzni Köves Slomo az ortodox zsidóknak, Olajágnak átnevezve, hogy a fidesz elvette az egyházjogot és támogatást az idősotthont kezelő Horvát Református egyháztól és megadta Köves Slomo Chábád Lubavicsi ortodox zsidó mozgalmának, aki így külföldi alapítványi segítséggel hozzájuthatott az idősotthonokhoz...
Válasz erre
6
3
Fahrenheit 451
2015. november 08. 00:29
"A tét évi 762 millió forint egyházi normatíva megszerzése volt." ez volt 2011-ben, de ma már ez semmi ahhoz képest, amit Köves Slomó ortodox zsidói húznak be.
Válasz erre
2
1
Fakutya Vigyora
2015. július 09. 18:40
Az Arany Alkony Idősotthonok hálózatát fenntartó Misszió kiutat próbált keresni a csapdahelyzetből, és egy történelmi egyháznak minősített felekezetnek átjátszani az Arany Alkonyt. Tegyük hozzá, nem éppen legális eszközökkel, ahogy azt a Magyar Nemzet 2011.08.15-én számában Sipos Anett cikkéből, „Harc és ármány az egyházi normatíváért” megtudhatjuk. „Kocsis Fülöp görög katolikus püspök nevét aláhamisították azokon az iratokon, amelyekkel egyházuk esztergomi papja átvette volna az Arany Alkony Idősotthonok fenntartását. A valótlan dokumentumok egyszersmind kilenc épület bérleti szerződéseit is tartalmazták. A tét évi 762 millió forint egyházi normatíva megszerzése volt. Erre a korábbi fenntartó, a Kálvin János Református Presbiteri Misszió – amelynek gazdasági háttércsatlakozásai egészen Liechtensteinbe és a másik offshore-paradicsomba, Belize-be vezetnek – az új egyházi törvény miatt már nem jogosult.” Ha megnézzük az Arany Alkony honlapját, 2011. június 30-tól már az Esztergomi Görög Katolikus Egyházközség az új fenntartója intézményeiknek. „A dolog szépséghibája, hogy az Esztergomi Görög Katolikus Egyházközösség egyszemélyes, mindössze egyetlen lelkésze van, hisz az egyház hívei a főváros környékén szórványban élnek, jelentősebb tömbök Kelet-Magyarországon találhatók.” (részlet az M.N. idézett cikkéből). http://torokbalintiujsag.hu/itthon/6264-misszio-vagy-haszonszerzes
Válasz erre
0
1
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!