Az Energiaklub felkérésére készített kutatás szerint a következő évtizedekben 25 százalékkal emelkedik majd a nagykereskedelmi áramár, ami azt jelenti, hogy a Paks II működésének első húsz évében az államnak évente átlagosan 100 milliárd forinttal kell kisegítenie a vállalatot, hogy működőképes maradjon.
Az Energiaklub Felsmann Balázst, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetőjét kérte fel egy kutatás elvégzésére a Paks II majdani működésről. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a nemzetközi szerződés szerinti 2,5 milliárd eurónyi önrészen felül szükség lesz-e további állami forrásokra Paks II működése alatt?
Az erőműtársaságnak a működés éveiben egyfelől folyamatosan ki kellene termelnie az orosz hitel adósságszolgálatából adódó pénzügyi kötelezettségeket, másrészt bizonyos mértékű nyereséget is biztosítania kellene a beruházónak, aki ez esetben a magyar állam.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a következő évtizedekben 25 százalékkal, azaz nagyjából az Európai Bizottság előrejelzésének megfelelő mértékben emelkedik majd a nagykereskedelmi áramár, amin Paks II értékesíteni tudja a termelt áramot. Ebben az esetben a magyar államnak a működés első húsz évében évente átlagosan 100 milliárd forinttal kell kisegítenie a vállalatot, mert a várható bevételek nem lesznek elegendőek a kötelezettségek teljesítéséhez.
Az eredmények szerint a projekt ebben az esetben súlyosan veszteséges lesz. Üzleti értelemben akkor térülne meg a projekt, vagyis akkor biztosítaná az üzleti beruházásoktól általában elvárt 8 százalékos hozamot, ha a jelenlegi nagykereskedelmi áramár 90-100 százalékkal emelkedne, azaz nagyjából a duplájára nőne. Egy ilyen mértékű áremelkedés azonban irreális; magasan meghaladja a nemzetközi szervezetek előrejelzéseit – írja közleményében az Energiaklub.
„Amennyiben Paks II működőképessége tartósan csak úgy tartható fenn, hogy az állami tulajdonos folyamatos pótlólagos forrásokat kénytelen nyújtani az erőmű működőképességének fenntartásához, úgy ez egyértelműen olyan szelektív előnyt nyújt a társaságnak más áramtermelőkkel szemben, amely állami támogatásnak minősül. Ez az Európai Unió szabályozásaival ellentétes” – mondta Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub energiapolitikai szakértője.
A tanulmány készítőinek vélekedése szerint a magyar kormánynak változtatnia kellene a projekthez fűződő kommunikációján: el kellene magyaráznia az állampolgároknak, hogy bár az atomerőműben termelt áram várhatóan nem lesz olcsó és az erőmű működtetése jelentős közpénzeket fog felemészteni, miért akarja mégis megvalósítani a projektet.
Európa ismét nukleáris félelmekkel él: az ukrajnai háború, a zaporizzsjai atomerőmű körüli veszélyek és a német energiapolitika zsákutcái mind azt mutatják, hogy Csernobil nemcsak múlt, hanem jelen idejű tanulság.
Az amerikai kölcsön érkezése után megkezdődhetnek a munkálatok.
A Kutyapárt komoly bajba kerülhet anyagilag, mivel nem érték el az 1 százalékos küszöböt sem.
Súlyos támadások érték az iráni, busheri atomerőművet.
Az atomerőmű-bezárási döntések miatt Németország rendkívül feszült helyzetbe kerülhet.
Véglegessé vált az országos lista, jöhet a matek.
Az Európai Unió Bírósága döntött, többé nem védi törvény a magyar gyermekeket az LMBTQ-propaganda ellen. Próbálkozik-e jogorvoslati lehetőséggel a Tisza-kormány a gyermekvédelmi törvény ügyében?
Személyi sérülés szerencsére nem történt.
