Először fordult elő az Európai Unió történetében, hogy Németország alkotmánybírósága az Európai Unió Bíróságához fordult. Ennek előzménye az volt, hogy 2012-ben az Európai Központi Bank (EKB) meghirdette a monetáris stabilitást célzó OMT-programot.
E program részeként a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) felhatalmazást kapott, hogy – bizonyos feltételek teljesülése mellett – másodlagos piacról megszerezze az euróövezethez tartozó államok államkötvényeit.
A német Szövetségi Alkotmánybírósághoz több alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a Német Szövetségi Bank programban való részvétele miatt. A panaszosok úgy vélekedtek, az EKB túlterjeszkedett a hatáskörén a program meghirdetésével, amely egyébként is sérti a tagállamok monetáris finanszírozásának tilalmát és a német alkotmányt.
A fentiek közül az EKB hatáskörének megállapítása érdekében a Szövetségi Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságához fordult. Utóbbi mostani ítéletében megállapította, hogy az EKB az EU-s szerződések alapján rendelkezik kellő felhatalmazottsággal az OMT-hez hasonló programok elfogadására.
A Bíróság ítélete azt is leszögezi, hogy az OMT-program megfelel a célhoz kötöttség elvének, amennyiben az árstabilitás megteremtése érdeklében jött létre, és e tekintetben az arányosság követelményét sem sérti.
Fotó: Az Európai Unió Bírósága