Igen jól profitálhattak a közvetítőcégek a letelepedési államkötvények értékesítéséből: csak tavaly 50 milliárd forint folyhatott be a cégekhez, amelyért cserébe 172 milliárd forint névértékű magyar állampapírt értékesítettek, ami 29 százalékos haszonkulcs – írja a Magyar Nemzet.
Májusban újabb 74 külföldi jegyzett le a közvetítővállalkozásokon keresztül magyar letelepedési államkötvényt, összesen 22,2 millió euró, vagyis 6,9 milliárd forint értékben – közölte a Magyar Nemzettel az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK). Ezzel május végére 2528 külföldi vásárolt letelepedési kötvényt, névértéken számolva 641,45 millió euróval, tegnapi árfolyamon számítva 199,5 milliárd forinttal gazdagítva a magyar államkasszát – teszi hozzá a lap.
A valóságban ugyanakkor ennél sokkal kevesebb bevétele származott a magyar államnak. Az ÁKK adatai szerint 172 milliárd forint névértékű állampapír fogyott, a valóságban azonban csupán 152,8 milliárd forint folyt be az államkasszába, 19,2 milliárd forintot hagyott ott az állam a közvetítővállalkozásoknál. A háromszázezer eurós letelepedési kötvények után járó hozamot azonban nem a külföldi befektetők, hanem többségében azok a közvetítővállalkozások fölözik le, amelyek – egy kivételével – az offshore cégek körében népszerű szigeteken, a Kajmán-szigeteken, Máltán, Cipruson, Szingapúrban és Schaanban (Liechtenstein) vannak bejegyezve.
A törvény ugyanakkor – a kamatkörnyezet változásától függetlenül – kétszázalékos minimumhozamot garantál a vásárlóknak. Az alacsony kamatkörnyezet hatására ugyanakkor az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az ötéves euróalapú magyar kötvény már 1,8 százalékos hozam körül cserél gazdát a másodlagos piacon, vagyis jelenleg olcsóbban tudná magát finanszírozni az állam piaci körülmények között.
A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A 2013-ban hozott törvény ugyanakkor előírja, hogy csak a parlament jelenleg Rogán Antal (Fidesz) vezette gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítőcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az ÁKK-nál, és a külföldi befektető a cég által kibocsátott értékjegyet kap.
Az állam 172 milliárd forint névértékű államkötvény-értékesítéséhez 50 milliárd forintos marketing- és egyéb költség társul. A konstrukciót éppen emiatt a 29 százalékos haszonkulcs miatt kritizálják, mivel a korábbi dollárkötvény-kibocsátások alkalmával a globális szereplők – a Goldman Sachs vagy a Deutsche Bank – mindezt például 0,2–0,3 százalékos haszonkulcs mellett bonyolították le.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Ahogy élesedik a kampány, egyre több kormánypárti szimpatizánst ér atrocitás.
A magyar belpolitika aktuális konfliktusairól, az ukrán–magyar feszültségről és a választás tétjéről beszél a Hotel Lentulai új adásában Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
A Tisza elnöke szerint már el is kezdődött az ügy politikai célú felhasználása.
Magyar Péter követői ízléstelen módon gúnyolódtak a fideszes aktivista megtámadásán.
A miniszterelnök emlékeztetett, a választásnak épp a demokrácia ünnepének kéne lennie.
Az egykori német kancellár szerint a katonai szerepvállalás önmagában nem hozhat eredményt sem Ukrajna, sem Európa számára.
A legbizarrabb hadisegély: Lettországban a piás sofőrök finanszírozzák az ukrán ellenállást.
A rakéta darajai egy autóra estek.
